Search Results for: 2024 Palo Alto Networks PCDRA: Updated Palo Alto Networks Certified Detection and Remediation Analyst Exam Overview 🩲 Easily obtain 「 PCDRA 」 for free download through 「 www.pdfvce.com 」 🏂PCDRA Online Exam
A DÖNTÉS
A DÖNTÉS
TranzDanz: Déjá Vu
A DÖNTÉS
A DÖNTÉS
Csányi Sándor színházi estje | Hogyan értsük félre a nőket?
A DÖNTÉS
Christmas Musical
A DÖNTÉS
A DÖNTÉS
A DÖNTÉS
Csányi Sándor színházi estje | Hogyan értsük félre a nőket?
A DÖNTÉS
A DÖNTÉS
Iringó TáncStúdió TáncGála
„Kicsi vagyok én, boldog leszek én” | Fölszállott a páva-est
„A felnőttek csak tanulhatnak a gyerekektől. Nem is az a kérdés, hogy mit, hanem hogy mindent.”
Novák Péter, a Fölszállott a páva műsorvezetőjeA 2019-es Fölszállott a páva a gyerekeké volt, így a MOMkult a 2020-as Magyar Kultúra Napja-programsorozat részeként a fiataloknak biztosított színpadi megjelenést. Így elevenedett meg a gyermekkori gondtalanság január 22-én a MOMkult-ban, a Fölszállott a páva esten.
Az előadás előtt egy órával a békásmegyeri táncos lányok arcát fürkészem a mosdóban. Vajon mit élnek át? Izgulnak, fáradtak, várják?
A házigazda szerepét magára öltő Komáromi Kristóf, a szervező és a technikusok viccelődve egyeztetnek. Nem értem. Mindenki nyugodt. Csak én rohangálok, hogy mindenkit megismerjek. A gyerek Páva-műsorok légköre itt most mindenkit jellemez: ez nem megfelelés, inkább játék!
A gödöllői táncos lányoknál készülnek a hajkoronák. A fiúk még ráérősek. Megtalálom a Hajdu-Németh gyerekeket, Ilonát, Balázst és Lacit, Dudás Lilit, Kispál Domonkost, a Kisrügy Énekegyüttes lányait, Bartók Miklós Dánielt és Nagy Benedeket. Míg a lányokra felkerül az utolsó kötény, a fiúk öltözőjében tekerőlanton és hegedűn már a múlt század rock klasszikusait gyakorolják a srácok. Nem lehet rajtuk nem mosolyogni. Be akarok állni közéjük.
Mire a fergeteges hangulatú öltözőkből visszatérek a színházterembe, a széksorok már félig megtelve; korosztályban teljesen vegyes nézőközönség gyűlik össze. Az est zenekara is elfoglalja a helyét. Elsötétül a terem, és ahogy a képernyőről is megszokhattuk, szó szerint berobban a színpadra a Kis Kincső Néptáncegyüttes a gömöri koreográfiájával. A Tarsoly Zenekarral kiegészülve egy olyan nyitánnyal csapnak az asztalra, hogy felmerül a kérdés, mi jöhet még.
A műsorszerkesztés nagyon okos: a szervező egy percig sem hagy unatkozni, de nem is zúdít befogadhatatlan mennyiségű információt ránk. Minden szereplő kétszer kerül fel a világot jelentő deszkákra. Amikor a helyzet azt kívánja, Komáromi Kristóf, a házigazda, mond egy-két tudnivalót a gyerekekről, az adott tájegységekről pedig földrajzi gyorstalpalót tart.
Bartók Miklós Dániel első dalcsokra Pál Pista bácsi nótáiból áll össze. Illő, hogy az alig öt éve elhunyt Népművészet mesteréről, az utolsó magyar dudásról megemlékezzünk. Komáromi külön kitér Pál István életére, munkásságára. Dani előadásaiban a képernyőről is megszokott komolyság és alázat köszön vissza, a kupuszinai összeállítását pedig tájszólásban hozza el nekünk, ami ezáltal az est egyik csúcspontjává válik.
A magyar népi hangszerek között a tekerőlant igazi kuriózum, ezért jó választás ezt a különleges zeneszerszámot is bemutatni a nézőközönségnek. Nagy Benedek, a hangszer méltó képviselője, az évad során akár egyszerre több dallamot is előadott – egyedül –, hiszen az énekhangját sem felejtette otthon. „Meg szeretném mutatni az embereknek, hogy nemcsak hegedű létezik, meg gitár, hanem létezik tekerő is” – tudtuk meg Nagy Benedektől egyik kisfilmjében. Ennek a fiúnak a játéka elvarázsol. A második produkciója után egy rövid hangszerbemutatót kér tőle a konferanszié, hiszen tényleg unikum ez a népzenei eszköz.
A Kisrügy Énekegyüttes két pacsirtája, Nóri és Gréti mindig a megnyugtató gyermekkort idézi elém. Eszembe jut az összes barátnőm, akikről ma már semmit nem tudok. Elsőként – a nekik hazai – mezőföldi, majd a tévéből jól ismert zoborvidéki lakodalmas dalokkal szögeznek a székbe. A két lányon látszik, nemcsak eléneklik az énekeket, értik és meg is élik. Továbbra is várom, hogy színpadra álljon egy olyan esetlen kis figura, aki tehetséges, de minimum izgul egy kicsit.
A gyerekek játszi könnyedséggel adják át egymásnak a színpadot. A Tarsoly Zenekar pazar, a technikusok nem hibáznak. Az Urban Verbunk az ördöngösfüzesi és a rábaközi koreográfiájával mutatja be magas technikai tudását. Tanáraik szemléletformáló stílusának köszönhetően, produkcióikban a hagyomány és a korszerűség egyvelege látszik. Csenge és Saci, két táncos avat be, hogy előző este is felléptek, későn értek haza. Az iskolából nem maradhatnak ki, de nem panaszkodnak, gyorsan hozzáteszik: „Meg lehet oldani. Ide is hozzuk a tanulnivalót, a buszon is tanulunk.” A Fölszállott a páva amellett, hogy rutint, kritikát is adott nekik, a visszajelzéseket pedig igyekeznek a helyén kezelni: „Amiről úgy érezzük, hogy nem vonatkozik ránk, elengedjük, ami fontos, azt pedig próbáljuk hasznosítani.” Például fontos, hogy látszódjon kifelé is, hogy élvezik, amit csinálnak. Ezt mindenképpen megfogadják. Megilletődve állok a két mosolygós lány érettsége előtt. Azt érzem, mégse akarok felnőni.
Komáromi Kristóf Sőregi Annát kísérte furulyán a Fölszállott a páva korábbi évadaiban, illetve a Szentendre Táncegyüttes tagjaként is láthattuk
Komáromi Kristóf szavaival élve: hunyorogva olyan, mintha összenyomott, felnőtt táncosokat néznénk, amikor Dudás Lilit és Kispál Domonkost látjuk táncolni. Noha ez nem csak erre a két kis táncosra vonatkozik, Lili és Domonkos a tavalyi mezőny egyik legapróbb párosa. Élőben talán még szerethetőbbek, mint a kamerák kereszttüzében, de a televízió nem csalt: tényleg istenien táncolnak. Beavatnak néhány kulisszatitokba: Domonkos a Páva elején még izgult a kameráktól, aztán megszokta. Ámulok a két kis emberen, ahogy bátran vállalják a kapott kritikákat. Jelenleg a kedvencük a magyarózdi tánc, Lili személyes emlékre hivatkozik: „Amikor 4-5 éves voltam, a Táncháztalálkozón magyarózdival léptünk fel a Családban marad programban.”
A Hajdu-Németh család három tehetsége is jelen van hol a színpadon, hol a színfalak mögött. Ilona és Balázs felcsíki és mezőkeszüi táncokkal kápráztatnak el. Sok felnőtt szeretné így járni ezeket a táncokat. Ilonának jelenleg a mezőkeszüi a szíve csücske, de nincs kedvenc tájegységük: „Bármilyen táncot szívesen tanulunk. Bármilyet!” – szögezi le Balázs őszinte szenvedéllyel.
A testvérpár tizennégy éves bátyja, László, büszkén mosolyog ránk a háttérből. Az ő hegedűmuzsikája zavarba ejtően profi. Az egyik legszebb pillanat, amikor László a testvérei táncához spontán a színpadra áll a Tarsoly Zenekar mellé. A Zeneakadémiára készülő fiútól épp csak autogramot felejtek el kérni, legközelebb pótolom.
„Kifejezetten rosszak vagyunk.” – vallja be Kevin, a békásmegyeri csapat egyik szónoka. Dénes és Kevin a Kis Kincső Táncegyüttes erejét a humorban látják. Dénes hozzáteszi, hogy a tanáraik is gyakran beszállnak a mókába – ettől jó, amit csinálnak. Az egész este fénypontja, amikor Dénes, kis szőke fejével elégedetten bólogatva megosztja velem, mennyire büszke az egész csapatra. Mindenkire.
Novák Péter szavai jutnak eszembe. „A felnőttek csak tanulhatnak a gyerekektől. Nem is az a kérdés, hogy mit, hanem hogy mindent.” – nyilatkozta még ősszel. Szavai számomra most nyertek értelmet. Ezek a gyerekek nem csupán tudatosabbak a felnőtteknél, hanem minden emberi értéknek birtokában vannak. Komplexusoktól mentesek, őszinték, szorgalmasak és nagyon meg tudják becsülni a másikat.
Vörös Eszter
A képen a Kis Kincső Néptáncegyüttes produkciója látható.
További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról.
Lüktető és érzéki ökoélmény a Lóvasúton
A Vibrotanica című összművészeti előadás egy különleges és kihagyhatatlan fúzió. Tánc, zene és vizualitás rezonál benne a növények hangjaira. Jérôme Li-Thiao-Té (a.k.a. J3ZZ) neve ismerősen hathat az érzékletes zenei kompozíciók és az egyedi összművészeti élmények kedvelőinek. Vibrotanica című, audiovizuális élményt ígérő előadásának központi magjául szülőhelyét választotta. Réunion-sziget iránti szeretetét és tiszteletét a növények hangjára komponálta, hogy így még közelebb hozza a természet lüktetését a befogadóhoz. Több hónapnyi kutatómunka eredményeként született meg az a bio-akusztikus jelenség, ami a művészeti ágakat ötvöző kísérlet központi eleme. A nézőnek nem csupán passzív befogadói szerepkört kínál a performansz: alkotó résztvevője lehet a mű létrejöttének. Mozgással és jelenléttel hathat az előadásra, a növények és a testek rezonálására.
Mi ez, ha nem mély és egyszeri dialógus az ember és a természet között? A hang keresése, amiben egymásra találunk.
A városi ember számára eltompult receptorok új és ismeretlen impulzusokat kaphatnak. Mechanikus költészet, tánccal és fényfestéssel. A Madagaszkártól mindössze nyolcszáz kilométerre fekvő szigetvilág megannyi zsigeri tapasztalatot adhatott a hegedűművész-zeneszerző számára, aki elég bátorságot érzett ahhoz, hogy a gyökerekig ásson. Az ősi tradíciók és az embert körülölelő természet inspirálta ezt a nagyon időszerű kérdéseket feszegető kísérletet, amiben az emberi és a növényi “test” improvizatív találkozásából minden alkalommal új előadás születik. Kockázatos és izgalmas játék ez a térben, melyben tánc, zene, növény és kép vegyületéből megismételhetetlent és kivételeset lehet létrehozni. Mulandót.
Jérôme számára nem új a test és az improvizáció ötvözése a zenével. A lüktető és vibráló kalandba ezúttal két táncossal vág bele: Bujdosó Anna és Grecsó Zoltán számára is otthonos az improvizáció nyújtotta szabadság. Grecsó Zoltán 2008 óta működteti Willany Leó elnevezésű alkotói terét, amelyben zenészek és táncosok találkozhatnak a pillanat szabadságával, rögtönözhetnek határok nélkül. Itt új utakra engedik a képzeletüket, úgy használthatják a testüket, akár a növények, akik érzékelő antennáikkal veszik fel a környezet változásait s így reagálnak arra.
A növények energiáját befolyásolja az emberi jelenlét, ahogy az emberi test hat a növényekre. Néma és egyszeri párbeszéd ez az életről. Mitől vagyunk élőlények? A mozdulat vagy a mozdulatlanság tesz minket élővé? A hang, ami így körénk szüremlik, mikortól számít zenének? E különleges összhatás, amit a kép – fényfestés –, a tánc, a zene együttesen megalkot, milyen mértékben hat ránk? A zene és a természet közös gyökérből növekszik-e körénk? Ezek a kérdések talán most a legidőszerűbbek. Most, amikor egyre jobban veszélyeztetjük a környezetünket. Amikor percről-percre felejtjük el ezt a közös, titkos nyelvet, ami a bolygóhoz köt minket.Aki szeretne jelen idejű lenni. Aki szeretné érezni, hogy ami élő, az miként rezonál. Aki szeretné egy különleges fúzió alkotóelemeként felfedezni a természet titkait – annak kihagyhatatlan. Egyszeri és megismételhetetlen utazás.Szabó Imola Julianna
Vibrotanica | Összművészet a természettel – Improvizáció, zene, tánc, vibráló növények, fényfestés
2020. február 7-én a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban.
További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról.