Varázslatos Szantúr

Maestro Abhay Sopori és családja több mint háromszáz éve, kilenc generáción át tanulta és tökéletesítette ezt az ősi hangszert, valamint az indiai klasszikus zene hagyományát. Jellegzetes szantúrstílusával, a „Sopori Baaj”-jal mutatja meg az indiai klasszikus zene időtlen varázsát. Játékában az ének érzelmi mélységét ötvözi a hangszeres virtuozitás (tantrakari) kifejezésformáival. A stiláris és esztétikai árnyalatok – mint a lágy hangátmenetek („meend”), a finom díszítések („gamak”) és a glissando-szerű elemek – teljes gazdagságukban bontakoznak ki. A szantúr mindeközben lebilincselő ritmikai párbeszédet folytat a tablával, így a koncert különböző ritmikai ciklusokon (tálákon) megy végig, és elmélyült utazásra hívja a közönséget a szantúr hangzásvilágába.

A szantúr az indiai zenei kultúra egyik különleges és lenyűgöző hangszere, amely a cimbalom őseként is ismert. A hangszer eredetéről több elmélet létezik, az ókori indiai szanszkrit irodalom már említ egy száz húros hangszert, a Shata Tantri veenát, amely a szantúrhoz hasonló felépítésű volt. Maga a szantúr a kasmíri népzene és a szúfi zenei hagyományok meghatározó része. A hangszer száz húrja huszonöt hídon keresztül feszül a rezonánstest fölött. A hangzást nem pengetéssel, hanem finom, puha faütőkkel hozzák létre, ami egyedi, meditatív és gazdag hangszínt eredményez.

Maestro Abhay Sopori elismert indiai szantúrművész, zeneszerző, valamint zenekarok, folk-, és szúfi együttesek vezetője. A több mint 300 éves kasmíri szantúrhagyomány képviselőjeként Dzsammu és Kasmír kulturális személyiségének számít, és munkásságával a világ számos pontjáról hozott össze embereket. Ez a turné édesapjának, a legendás Bhajan Sopori panditnak állít emléket, aki meghatározó módon formálta a szantúron való zenélést, létrehozta a „Sopori Baaj” zenei stílust, és megalapozta annak kifejező erejét. Bhajan Sopori munkássága révén a szantúr, az egykori saivita–szúfi hagyomány hangszere, az indiai klasszikus zene teljes jogú hangszerévé vált.