Kizárólag az utókor számára
Janikovszky Éva születésének 100. évfordulóján a 6szín színház előadásával emlékezünk az írónőre.
„Ha valami rém okos bácsi, mondjuk, egy pszichoanalitikus megfigyelné az életem, egész biztos rém unalmasnak és egész hétköznapinak találna, és nem pocsékolná rám az idejét, hanem visszatérne háromszemű és kétorrú hercegnőjéhez, akinek lelki problémáit biztos sikerrel oldaná meg. De én mégis olyan beképzelt alak vagyok, és azt hiszem, hogy velem annyi érdekes dolog történik, hogy azt föltétlenül szükséges megörökíteni az utókor számára.”
Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.” A bejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben vált felnőtté, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben igyekezett derűvel szemlélni az életet, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek saját családját is érintették. A leendő írónő hol kacagtató humorral, hol szívszorító iróniával mesél barátairól és szerelmeiről, kíméletlenül elemzi saját magát, miközben a háttérben végig ott ketyeg a világtörténelem kegyetlen órája.
Janikovszky János, a Móra Kiadó vezetője, édesanyja halála után vette csak a bátorságot, hogy a sok évtizeden át a komódban lapuló, kiváló állapotban lévő spirálfüzetekbe beleolvasson. Lenyűgözte a fiatal Kucses Éva stílusa, életkedve és humora, az izgalmas szegedi életképek, ugyanakkor elborzasztotta a háború pusztítása. Hosszú évek alatt döntötte el, hogy kötelessége megjelentetni édesanyja lényegében hiánytalan és kiváló állapotban lévő naplóját, melyre végül 2020-ban került sor, a Móra Kiadó gondozásában.
Az előadásról méltató kritika: https://nepszava.hu/3198412_zsigerbol-oszinte
Fotó Galéria
