Szabó Magda ünnepe: életmű és emlékek a MOMKultban

Október 11-én, egy tematikus Szabó Magda-nap keretében adják át immáron harmadik alkalommal a Szabó Magda-díjat a MOMKultban. A XX. század egyik legjelentősebb hazai írója 118 éve épp október 5-én született, így a több programot magába foglaló esemény ünnep és tisztelgés e gazdag életmű előtt. A szervezővel, Juhász Anna irodalmárral beszélgettünk. 

„Én tulajdonképpen mást szerettem volna – mondta elgondolkozva az anyám. – Független lenni, egészen szabad.” – írja a Régimódi történetben Szabó Magda. Ez a gondolat mintha magára az írónő életére is vonatkozna. Egyetért? 

Teljes mértékben. Szabó Magda a magyar irodalom szabad, műfajok közt átjáró, páratlan állócsillaga volt, és az ma is – szavai érvényesek, erővel hatnak, regényei tanítanak és szórakoztatnak, versei és drámái hosszú ideig velünk maradnak. Munkásságának azért van ekkora hatása, mert őszinte a szó valódi értelmében és írásaival a megközelíthetőséget adja: nem egy magas emelvényről beszél hozzánk, hanem mellénk ül, és megszólít. Ez kulcskérdés ma, az olvasási szokásainkra tekintettel. Ha nincs kapcsolat, nincs hatás, ha nincs hatás, nincs ráfordított idő sem. 

Mi az Ön belépője Szabó Magda világába, mit ajánlana az olvasóknak?

Szabó Magda költőnek indult, első verseit anyjának kiabálta. Ez az én belépőm, a líra, például Kinek már álma sincs sorai: „Rólad, terólad. Míg erőm tart, / s a lopott pillanat / szabadsága szavakra bomlik, / megnyitja torkomat. / Ó, hadd kiáltsam messzire, / mi vagy nekem e súlyos ég alatt!” Gyönyörű. A kis Magda már ismerte a betűket, amikor otthon egy almazöld ajtóra kezdte jegyezni a rímpárokat a magasságvonalak mellé, majd iskoláskori hosszabb költeményei egy pepita füzetbe kerültek. Szülei számára hétköznapi jelenség volt mindez, hiszen mindketten közeli kapcsolatban álltak az irodalommal. „Az a gyanútlanság, amellyel azonnal odaengedtek későbbi pályám arénájába, az az önfeledtség, amellyel végigélvezték verskísérleteimet, ahogy nem biztattak, hogy akkor is írjak, ha éppen nem volt kedvem, de nem is tiltották, ha látták, hogy ezzel foglalkozom, gyanútlanná és szabaddá tette a gyerekkoromat.” Innen indul a nagy író, s habár regényeit ismerjük leginkább, azok ebből a költőiségből építkeztek, ami engem kezdetektől lenyűgöz.

Október 11-én egy tematikus Szabó Magda-nappal idézik meg az írónőt a MOMKultban, mire számíthat a közönség?

A cél az élet és a művek párhuzamba állítása. Egy érzelmekkel, eseményekkel teli nap várható, ahol könyvekkel, beszélgetésekkel, díjátadóval, programokkal kerülhetünk közelebb Szabó Magdához. Az események közt két hangra komponált felolvasószínházat hoz Verebes Linda és Pindroch Csaba színművész, ez a párosítás külön öröm számunkra, hisz a művész házaspár érzékenyen szólítja meg az író-elődök életének történetét. A beszélgetésekben fókuszálunk arra, ki volt az a fiatal nő, és hol tartott életében, aki megírta Az őz-t? Milyen emelkedések és mélypontok jellemezték ezt a pályát? Hogy ért be az Abigél szerzője, s hogy fogadta az elismeréseket? Mit jelentett számára szerelem, harc, megsemmisülés, Újhold, szövetség, béke? Nagy és fontos kérdések, mind üzennek a ma emberének. Ehhez járul majd hozzá a Szabó Magda-díjátadó is, amit idén harmadik alkalommal adunk át, és minden évben két olyan alkotó kapja meg, akik munkásságukkal sokat tettek Szabó Magda életművének életben tartásáért. A Szabó Magda-díjat az író jogörököse,

Tasi Géza alapította 2023-ban, aki idén is velünk lesz az ünnepségen.

Kik az idei díjazottak?

Az irodalmi díjat idén – Szabó T. Annát és Bereményi Gézát követve – Háy János József Attila-díjas író kapja, aki számtalan szállal kapcsolódik az írónőhöz. Első olvasmányélménye tőle egy Vörösmarty tanulmány volt és számára is Az őz a nagy belépő – ahogy emlékszik, meglepte a mű „pszichológiai pontossága, okossága, lendülete.” Személyesen is közel kerültek egymáshoz, kapcsolatukról a díjátadón mesél majd. Bánfalvy Ágnes színművész élete összefonódott a legendás Abigél televíziós filmmel, amiben Torma Piroskát alakította, azóta a Bánfalvy Stúdióban színpadra is alkalmazta. Az Abigél harmincöt-negyven éve a közönség folyamatos érdeklődésének középpontjában áll, legyen szó a sokadik kiadását megélő regényről, vagy akár az abból készült, évről-évre levetítésre kerülő tv-filmsorozatról. Vitay Georgina és társainak története – az egykori, legendás szereplőkkel – szintén bemutatkozik élőben és filmrészletekkel a díjátadó gálaesten. 

Van ars poeticája Szabó Magdának, ami megidézhető?

„Az élet rossz, kegyetlen, igazságtalan, mégis kötelességem, hogy jót, irgalmasságot és igazságtételt valósítsak meg benne.” Talán ez is annak tekinthető, hisz fontos volt számára a vallás, a teológia, a régi értékek felvállalása, az egyenesség. A regényeiben szinte minden titkát feltárta, sokszor két női hangra és sorsra komponálva, ugyanakkor – az én szememben – egy famme fatale is volt, egy céltudatos, okos asszony, aki számára mindig mértéket jelentett a klasszikus erkölcs. Öröm, hogy az eseményre elhozza az írónő könyveit, és a legutóbbi, páratlan izgalmas összefoglalót, a Füveskönyvet a Jaffa Kiadó, így a bemutatott műveket haza is tudjuk vinni magunkkal.

Sokat foglalkozik Szabó Magda személyiségével, a 2017-es Szabó Magda centenárium nagykövete volt. Mit gondol, jóban lennének, ha ma egymás mellé kerülnének, kedvelnék egymást?
Igen, azt hiszem, nagyon is! A nagymamám Szabó Magdához hasonló nő volt kívül-belül, ahogy a nagynéném is: mindketten jóban voltak. Nagynénémmel, Gutai Magda költővel 1989-es könyvhét után kezdtek levelezni, pár képeslap ma is az íróasztalomon van, a Für Elise írása alatti gondolatokat tükrözik. Sokat forgatom, fontosak a szavai, a pontossága. Ha találkoznánk, lenne jó pár kérdésem, amit feltennék neki: életről, szerelemről és döntésekről is. Most, készülve az október 11-i Szabó Magda-napra, sok archív fotót, videót nézek meg róla. Van egy fotója, ahol egy tükörrel a kezében kacéran a könyvespolca előtt ül. Ha nőiséget akarunk megjeleníteni, egyben a titkot ábrázolni, ez a kép mindkettőt tudja. Érdekel, ki ez a titokzatos nagy író. Remélem, az eseményen közelebb kerülünk a megfejtéshez!

A szervezővel, Juhász Anna irodalmárral beszélgettünk:

Szabó Magda ünnepe: életmű és emlékek a MOMKultban