Műhelytalálkozó Cziffra György zongoraművész munkásságáról

Műhelytalálkozó Cziffra György zongoraművész munkásságáról

Zenetudományi kutatók műhelytalálkozó keretében vizsgálták a 100 éve született Cziffra György, zongoraművész munkásságát

– beszámoló a 2021. március 22-i konferenciáról –

A Cziffra György-emlékév keretében az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet a Cziffra Fesztivállal közös együttműködésben és Balázs János zongoraművész művészeti vezetésével immár második alkalommal rendezte meg a Cziffra György munkásságát feldolgozó műhelytalálkozót március 22-én, a járványügyi helyzetre való tekintettel ezúttal online formában. Az előadók Cziffra György sajtóját és pályatársait járták körbe, céljuk pedig elsősorban az volt, hogy elindítsák a művész korszerű életrajzi kutatását és zongoraművészi fogadtatásának feltárását, valamint megrajzolják az emigráns magyar zenészek történetét. Az előadások utólag is visszanézhetők az MMA MMKI YouTube-csatornáján és a Cziffra Fesztivál honlapján. A nézőket Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója köszöntötte, aki kiemelte, az MMA MMKI megalakulásakor az egyik céljuk az volt, hogy olyan magyar művészzseniket is igyekezzenek megmutatni a közönségnek, akik a művészet területén valamilyen okból esetlegesen elfeledetté váltak. Balázs János köszöntőjében elmondta, hogy a művész életéről megannyi városi legenda született melyeket ma az előadók gorcső alá vesznek, ezáltal is hozzájárulva a letisztított Cziffra kép kialakításhoz.

Majd hangsúlyozta, fontosságát annak, hogy pontosan megismerjük Cziffra egykori helyzetét, környezetét, a 20. századi zeneirányzatot mely segít újra értelmezni a páratlan életút fontos állomásait.

Németh Kira Gabriella, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem muzikológia szakos hallgatója, a Figaro társfőszerkesztője Cziffra munkásságának főbb korszakainak meghatározására, és az azokon belüli sajtójelenségek bemutatására fókuszált előadásában. Kiss Eszter Veronika zenetörténész elmondása szerint alapvetően két csoportra lehet osztani a rendszerváltás utáni sajtóvisszhangot, a 2016 előtti és utáni évekre, a kettő között pedig igencsak éles határ húzódik, amelyet előadásával igyekezett bemutatni. Cziffra és a francia barokk kapcsolatáról Juhász Zsuzsa muzikológus beszélt. Előadásában elárulta, hogy Cziffra egyedi zongorastílusa Chopin és Liszt előadásaiban csillog a legfényesebben, ám repertoárja ennél jóval szélesebb zenetörténeti időszakot ölel fel. Fazekas Barbara zongoraművész, kritikus Cziffra György Chopin-interpretációinak dimenzióit vizsgálta meg az f-moll ballada alapján, emellett három részletet is bemutatott a műből zongorán. Németh Zsombor zenetörténész, hegedűművész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának kutatója, a Simplicissimus Kamaraegyüttes művészeti vezetője a Szerelmi álmok – Liszt című film zenéjéről beszélt prezentációjában. Szabó Balázs zenetörténész, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának egyetemi docense Bartók 2. zongoraversenyének 1956-os előadását járta körbe, amely a bemutató után közel harminc alkalommal szólalt meg az európai koncertpódiumokon a szerző előadásában.

Ezt követően Balázs János zongoraművész előadásában csendült fel három Cziffra-átirat: Brahms két Magyar táncának, valamint egy Strauss-műnek az átirata. Zipernovszky Kornél újságíró, szerkesztő egy rövid szünet után zene- és politikatörténeti előadásában többek közt arról beszélt, miként fonódott össze Cziffra György és Rozsnyai Zoltán személyes sorsa amellett, hogy szoros barátságot ápoltak. Gombos László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa Cziffra legjellemzőbb ellenpólusaként tekintett előadásában a magyar közönség másik kedvencére, Fischer Annie-ra, akinek elsősorban pályakezdését vizsgálta meg. Windhager Ákos művelődéstörténész, az MMA MMKI tudományos munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óraadó oktatója pedig Vásáry Tamás korai pályáját, tehát az 1948-1962 közötti időszakát mutatta be annak érdekében, hogy rámutasson a hazai sztárzenészek közös sorsára Mozart, Chopin és Liszt hallgatása közben. A műhelytalálkozó lezárásaként Balázs János és Windhager Ákos értékelte az aznap elhangzottakat. A Cziffra György-emlékév egészen 2022 májusáig tart, amelynek során tovább folytatják az együttműködést, és igyekeznek Cziffra életművét és munkásságát a méltó helyére emelni a köztudatban.

 

 


Blog | Info

Passzold vissza, tesó! – kampány, játék
Info

Passzold vissza, tesó! – kampány, játék

Kedves Látogatónk! A MOMkult a KÖVET Egyesület kampányához csatlakozva és a Jane Goodall Intézet munkáját...

COVID-19 INFO | KÖZLEMÉNY
Info

COVID-19 INFO | KÖZLEMÉNY

Magyarország kormányának 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelete értelmében a négymilliomodik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás...

CZIFFRA100 – MOMKULT
Info

CZIFFRA100 – MOMKULT

A Cziffra Fesztivál és a CZIFFRA 100 Emlékév során, a Hegyvidék kulturális intézményeiben közreműködők albuma....

További híreink

Információ

A MOMkult rendezvényei – 18 év felettiek számára – érvényes belépőjeggyel, valamint védettségi igazolvánnyal / applikációval és fényképes okmánnyal látogathatóak. Kiskorúak kizárólag védettségi igazolással rendelkező gondviselők kíséretében vehetnek részt a programokon.