Minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy ismét egy supergroup lép színpadra.
Mike Stern talán a bolygó legmosolygósabb gitárosa, olykor líraian pengeti a húrokat, mint Jim Hall, máskor swingesen, mint Wes Montgomery, vagy hatalmas energiákkal, mint Jimi Hendrix. Ezek után nem véletlen, hogy a legnagyobbak hívták a zenekarukba, mint Miles Davis, Billy Cobham, a Brecker Brothers, Jaco Pastorius, a Steps Ahead, David Sanborn, Joe Henderson, vagy akár a Blood, Sweat & Tears.
Bill Evans szaxofonon tudja ugyanezt, így őt is olyanok kérték fel a zenekarukba, mint Miles Davis, John McLaughlin, Herbie Hancock, Willie Nelson és Mick Jagger.
Hozzájuk csatlakozik basszusgitáron Tom Kennedy, aki a nagy öregek, mint Freddie Hubbard, James Moody, Nat Adderly, Sonny Stitt és Stan Kenton mellett progresszívebb zenészekkel is játszott, akár a Steps Ahead, Michael Brecker, Al di Meola, Dave Weckl, Didier Lockwood, Simon Phillips, Frank Gambale, vagy Steve Gadd, valamint dobokon Nicolas Viccaro, aki biztosította a ritmust többek között Dave Stewartnak (Eurythmics), Hans Zimmernek, Mike Manierinek, Etienne Mbappénak, Scott Kinsey-nek, Nguyen Le-nek és Hadrien Feraudnak is.