A világ esze
Avagy: hogyan áll meg az elménk egy pillanatra?
Megfejthetetlennek tűnő üzenetek érkeznek a múltból és a jelenből, egymásra rétegződve, időn és értelmezésen átívelve. A történet arra hívja a nézőt, hogy lassítson, kizökkenjen a megszokott gondolkodási sémákból, és új nézőpontból tekintsen az ismerősnek hitt jelenségekre.
A középpontban Hadházi László humorista és “tudományos főmunkatárs” áll, aki kutatóként és értelmezőként egyszerre mozog az emlékezet, a tudás és a félreértések határmezsgyéjén. Figurája egyszerre ironikus és elgondolkodtató: rajta keresztül válik láthatóvá, milyen könnyen jutunk el leegyszerűsítő következtetésekhez, és mennyi „munka” rejlik abban, hogy ne kérdőjelezzük meg saját gondolkodásunkat.
Az előadás finom humorral és önreflexióval közelít ahhoz a felismeréshez, hogy a szellemi restség nem adottság, hanem átmeneti állapot – amelyből bármikor kiléphetünk, ha hajlandók vagyunk figyelni, kérdezni és újraértelmezni mindazt, amit biztosnak hittünk.
