Csányi Sándor színházi estjéről

Sose kezdtem még viccel véleményt, de most kénytelen vagyok kivételt tenni, ugyanis Csányi Sándor színházi estjét elnézve eszembe jutott egy régebbi poén – amit maga a színész is kurtán megidézett a MOMkult-ban – ami az első nőről szól a Holdon.

– Houston, van egy kis gond!
– Mi az?
– Á, semmi, hagyjuk.
– Mi történt?
– Semmi…
– De mondd el.
– Nem…
– Naaa..
– Hagyjál!
– De el kell mondanod nekünk!
– Houston, ha magadtól nem jössz rá, akkor kár bármit is mondanom…

Férfiolvasóink most biztos nagyot nevettek a monitor előtt, de a hatalmas kacagás után egy picit legörbült a szájuk széle és szörnyű, már-már horrorisztikus emlékek szállták meg az elméjüket, miközben fejükbe a Psycho című thriller zuhanyzó-jelenetének zenéje dübörög. Az anyakomplexusos kéjgyilkos helyett azonban életük értelmének vérben úszó tekintete jelent meg lelki szemeik előtt és azok az érthetetlen és lehetetlen helyzetek, mikor a fogkrémes tubus nem megfelelő használata után negyedórás kiselőadás következett életük szerelmétől, természetesen mérsékelten emelkedett hangnemben. És akkor ott volt a másnap esti baráti sörözés, ami után nem a kedvesüket, hanem a kanapé kispárnáját ölelgetve aludtak el. Reggel azonban az egész csak egy rossz álomnak tűnt: a tegnap este még a Száll a kakukk fészkére című film Ratched nővérére emlékeztető szerelmük hirtelen Disney-hercegnővé változott. Az orrukat kávé illata bűvölte el, miközben szerelmük valami romantikusat duruzsol a fülükbe, aki békülőcsókok után szépen visszavitte az ágyra az ágyneműt, és Önök, kedves férfiolvasók megfogadták: legközelebb időben hazaérnek a baráti sörözésből, vagy legalább küldenek egy üzenetet, ha késnek. Helyreállt az univerzum egyensúlya!

Ezzel párhuzamosan elképzeltem most női olvasóinkat: a legtöbben most biztos csúnyán néznek a viccet olvasva, talán még a hímsoviniszta jelző is kicsúszott a szájukon, de mielőtt továbbkattintanak, mégis, a legörbült szájuk szélén egy pici mosoly csak megjelent. Eszükbe jut az a távolról már feleslegesnek tűnő, esztelen harag, amikor a fürdőszobapolc előtt Gozillát megidéző hang szalad ki a szájukon, ahogy meglátják a középen megnyomott fogrémes tubust, ami amúgy sem a helyére volt visszarakva, nem beszélve a pocsékolásról, hiszen égnek az esőerdők és műanyagmentes hónapot tartunk. A leszúrás szigorúan oktatójelleggel zajlott pár pillanatig, és bár néha csak merev szemeket meresztett önökre a párjuk, nyugodjanak meg, atombiztosan átment az üzenet. Aztán másnap jött ez a fránya iszogatás: azt ígérte, éjfélre hazaér, de 0:12 perckor még sehol se volt. SMS nuku, és be se csekkolt a fészbúkon. Miután már a katasztrófavédőket is fel akarták hívni, hölgyeim, és a város minden második nőjével összehozták kedvesüket, körülbelül egy órával később hazaállított párjuk, aki még erősen illuminált állapotban is gyorsan realizálta: most fogja csak az igazi katasztrófa érni (és majd reggel, de a kávé mellé majd kap két fájdalomcsillapítót), amiért „idegbe” tette Önöket. Szintén szigorúan idomítási jelleggel sikerült fejbe dobniuk a párnával, miközben súlytalanul repkedtek ki kedvesük ágyneműi a nappali kanapéjára, ahova léhaságért lett száműzve (csak össze ne tequilázza a kanapét, mert tényleg kitekerem a nyakát!). Éjszaka forgolódnak, nem akarnak kimenni hozzá és visszaengedni az ágyba, szenvedjen és bűzölögjön csak… De tudják, igazából nem hibázott… nagyot. Talán reggel ki kéne békülni, hiszen biztos megbánta már! Picit korábban kelnek fel, csinálnak neki egy kellemes reggelit, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a tequila továbbra is maradjon ott, ahol a helye van. Mikor kócos, gyűrött fejjel felkelt kedvesük, Önök újra annak az édes pasinak látják őt, akibe három éve, két hónapja és tíz napja belehabarodtak. Helyreállt az univerzum egyensúlya!

Nos, ebből a nem túl rövid bevezetőből is látszik, hogy férfi a nőt és nő a férfit talán sose fogja megérteni, és Csányi előadása után azt éreztem, nem is kell feltétlenül. A férfiaknak az 1800 forintos felső mindig 2000 forint lesz, a nőknek meg „alig egy ezres”. A férfi sose tudja, miért hibázik, a nő sose fogja megérteni, miért hibázik állandóan a férfi. A férfinak a leértékelés pénzszórás, a nőknek spórolás. Valamiért azonban mégis passzolnak, és itt nem a biológiai adottságokra gondolok. Szóval fogkrémes tubus ide, esti iszogatás oda: az univerzum titkát is könnyebb lenne megérteni, mint a női lélek működését, míg a nők ennek pont az ellenkezőjét mondják: olyan egyszerűek a pasik, mint egy elsős matekleckéje.

Ami igazán meglepő, az viszont a Csányi által kitalált kis világ: a one man showban a szülőszoba előtt strázsáló színész (aki hamarosan újra átélheti ezt a pillanatot, ugyanis ismét apai örömök elé néz a valóságban is), vagyis Gyuszi, egy olyan világban él, ahol érdekes módon minden haver Gyuszi, akik néha nyuszik, egyszer-egyszer alamuszik, de a végére, mint minden rendes, jól nevelhető férfi és családapa, igazi puszinyuszik lesznek.

Kovács Dániel

További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról.