Beporzók és a zene

Beporzók és a zene

Két virág beszélget:
– Szeretsz?
– Szeretlek!
– Akkor várjunk egy méhecskét!

Vásárhelyi Tamás biológus, címzetes egyetemi docens, a Magyar Természettudományi Múzeum volt főigazgató-helyettesének rendkívül szórakoztató és érdekes online sorozatával szeretnénk mosolyt csalni az arcokra, továbbá felhívni a figyelmet a beporzók fontosságára.

Ennek egy kissé átszerkesztett verzióját tesszük itt közzé, Vásárhelyi Tamás tolmácsolásában.

Ha felkeltjük az Olvasó érdeklődését, ajánljuk A mi méheink / Méhbarát programok a MOMkultban és társintézményeiben-sorozatot!

A heti rendszerességű sorozattal néhány kultúrtörténeti érdekességre hívjuk fel a figyelmet a beporzókkal kapcsolatban (beporzók lehetnek: a szél, a víz, az állatvilág bizonyos tagjai és az ember). Egy-egy zenedarab kapcsán elmélkedünk (ebben az olvasóra / zenehallgatóra is számítok), vagy tudományos eredményeket teszek közzé, érdekességeket súgok meg. Biológus vagyok, nem zeneművész vagy esztéta, ezért főleg az élőlényekről lesz szó.
Vásárhelyi Tamás

háziméh

Ez a méhecske most indult virágporért, hiszen csak az egyik lábán látható valami sárgaság, a bundája sem poros. Nem látjuk hogy örül-e a nektárnak, amit a virágba benyújtott szájszervével szürcsöl, mert a rovaroknak „pókerarca” van – kemény kitin borítja őket kívülről. Szerintem jól érzi magát.

A háziméh
Legyen a háziméh az első, hiszen a beporzásról legtöbbünknek a méhek jutnak eszébe. Diek Grobler animációs filmjében (ami csupán bő két perc) látomásszerűen benne van a beporzókkal kapcsolatos globális probléma is, itt nincs szükség szavakra.

 

Nem lehetünk elég hálásak a háziméheknek: méz, méhviasz, méhpempő, pollen – és ne feledkezzünk el a beporzásról, ami egyre nagyobb jelentőségű, mióta a természetes beporzó rovarok megfogyatkoztak.

Franz Schubert a bécsi klasszikusok utolsó mestere volt, aki a romantika felé hajlott. Ezt az 1860-ban írt rövid, lendületes művét az a Szigeti József játssza el, aki a múlt század egyik legnagyszerűbb hegedűse volt, Bartók műveinek is remek megszólaltatójaként.
Amíg a rövid, virtuóz darabot hallgatjuk – és szinte idegesít a méhdöngicsélés –, gondolkozzunk el azon, hogy egyetlen kiló mézért a háziméhek annyit repülnek, amennyivel akár a Földet is körberepülhetnék. Parányi adagokban szállítják a kaptárba a nektárt, és már garatmirigyük enzimjeivel beoltva adják le. A hígabb, cukros folyadékot szárnymozgatással keltett szélben szárítják ki mézsűrűségűre.

 

A dongó

A hatlábú rovaroknak írták le legtöbb faját a Földön, számuk egymillió körüli. Ismert képviselőik a bogarak, szitakötők, kérészek, a rovarvilág egy-egy rendjét jelentve. A legyek és a szúnyogok már az összefoglaló nevű kétszárnyúak rendjébe tartoznak (csak egy pár, azaz két darab szárnyuk van). Van egy hatalmas rend, a hártyásszárnyúak, ahová hangyák, méhek, darazsak egyaránt tartoznak. A szárnyuk – hártyás. Az egyik részüket becézhetjük darázsderekúaknak. Ezekből kétféle van, egyik részüknek fullánkja van, a másik részüknek hosszú tojókészüléke.
A fullánkosok közé tartoznak a közismert sárga-fekete csíkos darazsak is és a mintegy 20 000 fajt számláló csoport, a méhalkatúak is. Utóbbiak körében találjuk a poszméheket vagy dongókat is.
A dongó név jelzi, hogy a zümmögésnél mélyebb hangot adnak, tehát kicsit lassabban csapkodnak a szárnyukkal. Szőrös-bundás, duci lények. A bunda melegen tartja a testüket a kora tavaszi hűvösben is, amíg egy-egy virágon nyalakodnak. A szőrszálakra viszont feltapadnak a virágporszemek, ezeket a dongó áthurcolja más virágokra, így segíti a megporzást. Aki a dongókról többet akar tudni, itt olvashat róluk.

Ez a hang több zeneszerzőt megihletett. Legismertebb talán Rimszkij-Korszakov A dongó című, rövid darabja.

A 2018-ban bemutatott Űr-Dongó (Transformers: Bumblebee) című film főcím-dalában van némi döngicsélés is, de hát akciófilmhez durvább zene illik…

A film egyik betétszámának címe: Everybody Wants to Rule the World, azaz “Mindenki uralni akarja a Földet” (a Tears for Fears előadásában). Mi, emberek, manapság igencsak uraljuk a Földet, de nem annyira, hogy a rovarvilág segítsége nélkül ezekből csak egy a beporzás létezni tudnánk rajta.

 

Zárásként pedig Vásárhelyi Tamás két elgondolkodtató kérdése:

  • Mikor és mire használják még ezt a szárnymozgatással keltett szelet a háziméhek?
  • Jó, hogy hidegben nem hűl ki a poszméh, de hogyan melegszik meg annyira, hogy egyáltalán el tudjon indulni?

A témával kapcsolatos, további érdekességek, minden héten a MOMkult Facebook-oldalán!


Blog | Info

Friss | MOMKULT
Info

Friss | MOMKULT

Tisztelt Látogatóink! Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy 2020. július 1-től a MOMkult bizonyos szolgáltatásai újból elérhetőek lesznek....

ÚJ IDŐPONTOK | Illúzió mesterei – 2020
Info

ÚJ IDŐPONTOK | Illúzió mesterei – 2020

Tisztelt Látogatóink! A Kormány 46/2020. (III.16.) Korm. rendelete alapján a MOM Kulturális Központ Nonprofit Kft...

Tájékoztatás jegyekkel kapcsolatban
Info

Tájékoztatás jegyekkel kapcsolatban

Kedves Jegyvásárlóink!  Köszönjük az elmúlt hónapokban a belépőjegyek visszaváltásával kapcsolatban tanúsított türelmüket. Ezúton tájékoztatjuk Önöket,...

További híreink