Az Ars Nova Sacra Énekegyüttes koncertje helyett

„Magam is részt vettem e szertartáson, mégpedig a római Colosseumban, elmerülve a szent vértanúk vérében. A zene itt következő lapjain megpróbálom alázatosan kifejezni jámbor érzelmeimet.”
Liszt Ferenc: Via crucis című művének előszava

Az Ars Nova Sacra Énekegyüttes 2005-ben alakult Répássy Dénes és Répássy Gábor orvosok vezetésével. Ez az indulás egyfajta visszaemlékezés volt a nyolcvanas évekre, amikor egy csapat énekelni szerető és tudó ember előadta Guillaume de Machaut Notre Dame-miséjét, az akkoriban Magyarországon alig ismert művet. Nevüket is a szerző, Machaut (kb. 1300-1377) ihlette: az ő korának zenéjét nevezi a zenetörténet Ars novának. A sacra pedig az egyházi művek előadásának gyakoriságára utal.

Az együttes tagjai értelmiségiek, akik komolyan veszik a magas művészi minőséget. Ezért énekelnek másirányú hivatásuk gyakorlása mellett. Fontos feladatuknak tekintik ritkán vagy soha nem hallott művek megszólaltatását, valamint azt a különlegességet, amikor ismert műveket szólaltatnak meg saját kereteiken belül, azaz kamarahangzással.

Megszoktuk, hogy egy ismert, jól együttműködő zenei együttes élén karizmatikus, jelentős zenei tehetség áll, jelen esetben egy karnagy. Az Ars Nova Sacra Énekegyüttesnek nincs megnevezett vezetője, munkamódszerük – saját megfogalmazásuk szerint – demokratikus: bárki elmondhatja a véleményét egy-egy zenei megoldásról, amit aztán közösen hagynak jóvá – avagy vetnek el. A koncerteken általában valamelyik tapasztalt kórustag adja meg a hangot és indítja el, majd vezeti a közös előadást, de előfordul – nem is ritkán –, hogy jelen van egy karnagy is, az alábbi zenei részletben például a szintén kitűnő Antal Mátyás. Bach német nyelvű motettáját (Jesu, meine Freude) vezényli, ami egy choralra épülő remek, a polifónia minden lehetőségét kihasználó mű:

Az Ars Nova Sacra Énekegyüttes Húsvéti koncertjén Liszt-műveket adott volna elő. Liszt elsősorban instrumentális műveket, főképp zongoraműveket alkotott. Ave Mariája orgonakísérettel szól:

A koncerten elsőként Liszt Via crucis-a hangzott volna el, ami a római katolikus egyház nagypénteki szertartásának zenei anyagát dolgozza fel, azaz a keresztút szenvedéstörténetét.

A Krisztus-oratórium Liszt Ferenc egyik legjelentősebb műve. 1855-től 1867-ig szépítette, javítgatta a művet az alkotó, sok időt szánva rá. A mű háromtételes: Karácsonyi oratórium, Vízkereszt után, Szenvedés és feltámadás. Az elmardó koncerten a következő részek hangzottak volna el:
Pastorale. Angelus Domini ad Pastores ait (a Karácsonyi oratóriumból);
Stabat Mater Speciosa (a Karácsonyi oratóriumból);
Seligpreisungen. Beati pauperes spiritu (a Vízkereszt után című részből);
Pater Noster (a Vízkereszt után című részből);
O Filii et Filiae (a Szenvedés és feltámadás című részből);
Die Gründung der Kirche (Tu es Petrus) (a Vízkereszt után című részből).

Az Ars Nova Sacra Énekegyüttes előadásában nincs publikált felvétel a műről, így egy másik előadáson hallgatható meg a Krisztus-oratúrium, ahol Doráti Antal vezényel:

De Kodály egyik fiatalkori műve, az Öregek (Weöres Sándor versére) szintén megkapó hitelességgel szólal meg az Ars Nova Sacra Énekegyüttes előadásában:

Az együttes évente két-három, nagyzenekart és szólistákat is igénylő oratóriumot visz színpadra.

Alapvetően önállóságra és hitelességre törekszenek. Ebben a tekintetben, azaz az egyszemélyű vezető nélküli művészi munkában, jószerivel egyedülállóak.
Aki a jelenlegi, bizonytalan időkben bizonyosságot akar szerezni a lelki összefogás erejében, a bizalom fontosságában és az egymásrautaltság égighatoló szépséget szülő szerepében, az elmélyedhet egy, a kórusok által nagyon ritkán elővett műben: a 16. század elején született, flamand komponista, Cipriani de Rore alkotásában, a Praeter rerum serium mise Gloria című tételében. Ez a mű ún. paródia-mise, vagyis alapja egy többszólamú egyházi motetta, netán világi chanson, madrigál.

És befejezésül hadd lopjak egy mondatot egykori kitűnő és emlékezetes zenetörténet-tanáromtól, Pernye Andrástól: Hallgassunk zenét! De ne azért, hogy ne legyen csönd…

Fehér Anikó

Az Ars Nova Sacra Énekegyüttes honlapja: arsnovasacra.hu