Search Results for: 2024 Palo Alto Networks PCDRA: Updated Palo Alto Networks Certified Detection and Remediation Analyst Exam Overview 🩲 Easily obtain 「 PCDRA 」 for free download through 「 www.pdfvce.com 」 🏂PCDRA Online Exam
A világ körtáncai
A világ körtáncai
A világ körtáncai
A világ körtáncai
Az illúzió mesterei – 2020
Az illúzió mesterei – 2020
Csupa gyöngyszem | Francia-Orosz Operaest
László Ferenc ajánlója
A magyar operajátszásnak vannak történeti múltra visszatekintő vagy ha úgy tetszik, hagyományos aránytalanságai. Ilyen Budapest, vagyis a Magyar Állami Operaház egészségtelen túlsúlya, de éppígy a nemzetközi repertoár kiegyenlítetlensége is. Például az olasz és a német operák dominálják a hazai operaműsort, míg a francia és az orosz művek – néhány kiugróan népszerű kivételtől eltekintve – hol látványosan, hol meg szinte észrevétlenül háttérbe szorulnak. Ezen a helyzeten az Opera néhány napja meghirdetett 2020-21-es francia évada részben változtathat majd, és valóságos ajándék minden további olyan művészi vállalkozás, amely testközelbe hozza a pesti közönség számára e két gazdag és oly gyönyörködtető operakultúra értékeit.
Ilyen hiánypótló és valósággal kihagyhatatlan estét ígér 2020. január 7-re Csordás Klára és Karina Desbordes, hiszen január első keddjén, Harazdy Miklós zongorakísérete mellett, a francia és az orosz operairodalom szinte reprezentatív, hangzó antológiáját énekli majd e két nagyszerű művésznő a MOMkult-ban. Ahogyan erről a kettős jellegű, az első felében francia, majd a második részben orosz áriákat és kettősöket felvonultató programról Csordás Klára elmondta:
„Ezt a műsort éppen azzal a szándékkal állítottuk össze, hogy olyan számok szólaljanak meg, amelyeket máshol nem lehet hallani Budapesten. Az Anyegin és A pikk dáma egy-egy részletét kivéve ugyanis tényleg csupa olyasmi hangzik majd fel ezen a januári koncerten, ami tartósan hiányzik a hazai repertoárról. Pedig igazán remek operákból válogattunk – méghozzá csupa gyöngyszemet! Karinával három éve dolgozunk együtt, mindketten Párizsban élünk, így a francia repertoár rejtett kincseinek bemutatása kézenfekvő döntés volt, az orosz vonalat pedig Karina hozta be, lévén, ő moszkvai születésű.”
Boïldieu bájos opéra comique-ja, A fehér asszony (első magyarított címén: A fejér asszony) kettősétől Massenet Esclarmonde-jáig, illetve Prokofjev monumentális Tolsztoj-operájától, a Háború és békétől A pikk dámáig ívelő program két főszereplője közül Csordás Klárát úgy ismertük meg mint sokirányú érdeklődéssel és legalább ily sokirányú tehetséggel megáldott művészt. Operaénekesként Bécsben debütált, pódiumművészi pályáját a Nemzeti Filharmónia kötelékében kezdte meg. Utóbb éveket töltött a mannheimi, majd a stockholmi opera társulatában, s fellépett New Yorkban csakúgy, mint Tbilisziben. Operai repertoárján Purcell Didója és egy sor Rossini-főszerep is megtalálható, de a nagy Verdi-, Wagner- és Richard Strauss-mezzószerepek is ott sorjáznak Csordás Klára szereplajstromán, amelyről természetesen a két ikonikus francia címszerep, Carmen és Delila sem hiányozhat. A magyar és a francia nyelv mellett angolul, németül, svédül és olaszul is kitűnően beszél, s a színpadon és a koncertdobogón mindemellett még orosz, spanyol, lengyel és norvég nyelven is énekel.
Akárcsak Csordás Klára, úgy a szoprán Karina Desbordes is rendkívüli előadói érzékenységéről és sokoldalúságáról ismert világszerte: repertoárja a barokktól a huszadik századig ível, s oratórium- és kamarakoncerteken ugyancsak gyakran fellép. A sokoldalúságot ugyanakkor nem is szükséges emlegetnünk egy olyan koncert előadóival kapcsolatban, melynek műsorán francia nagyopera és opéra comique, Glinka- vagy épp Rahmanyinov-részlet egyaránt akad majd.
2020. január 7-én Francia – Orosz Operaest a MOMkult-ban.
Közreműködik:
Karina Desbordes – szoprán
Csordás Klára – mezzoszoprán
Harazdy Miklós – zongora
További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról.
Happy 2020 | Dallamos jazz a Kupolában
A Chameleon Jazz Band vezetőjét Babics Péter kérdezte
Babics Péter: 2020. január 3-án, pénteken este – már mondhatni, hagyományosan – a MOM Kulturális Központban kezditek az évet. Mitől lesz különleges ez az este?
Bálint Rezső: A MOMkult-os koncerek mindig egyediek. Mivel „hazai terepen” mozgunk, lehetőségünk van újdonságokat kipróbálni, feszegetni a zenei határokat. A legfontosabb újítás, hogy hosszú idő után újra bemutatunk saját szerzeményeket is. Az ősz folyamán megálmodott és véglegesített kompozíciók nagyon tetszettek a győri, illetve a burgenlandi közönségnek, de természetesen nagyon izgatottan várjuk a budapesti rajongóink reakcióit is. Mostani zenei világunk valahol a jazz-rock, a funk, valamint a pop körül mozog; a visszajelzések alapján szereti a közönség ezt az irányt. Számos meglepetéssel is készülünk, tényleg érdemes lesz eljönni és lazítani a karácsonyi és újévi kavalkád után.
B. P.: A legutóbbi műsorból is hallhatunk dalokat?
B. R.: Az előző show, a Popcorn! két év alatt öt európai országban hangzott el, 34-szer álltunk vele színpadra, ami, azt gondolom, itthoni viszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. A popzenei világ viszont háttérbe kerül, nagyobb hangsúlyt kapnak a saját dalok, és a harsona szerepe is meghatározóbb lesz ebben az évadban.
B. P.: Miért szeretitek ennyire a MOMkult Kupolatermét?
B. R.: Elegáns, mégis otthonos. Kicsi, de mégis sokan elférnek. Olyan érzés, mintha egy nappaliban muzsikálnál. Ott ül körülötted a közönség, érzed minden rezdülésüket. A Chameleon Jazz Band koncertjei mindig a szórakoztatásról szóltak, arról, hogy a mindennapok terheit kint kell hagyni az öltözőben. A basszusgitáros Bartók Vince, a zongorista Birinyi Márk Ádám és a dobos Telek Attila személyében nagyszerű partnereket találtam, akik úgy vannak jelen elképesztő zenei tudásukkal a színpadon, hogy sosem érzed öncélúnak a játékukat. Nagyon szeretünk együtt dolgozni és ezt a remek légkört azonnal érzékeli a hallgatóság. A Kupolaterem építészeti különlegessége és utánozhatatlan akusztikája már önmagában egyedi, a publikum tapintható közelsége ehhez csak hozzátesz.
B. P.: Mesélj kicsit az új dalokról!
B. R.: A Heat című szerzemény a nyári, tikkasztó hőségről szól, de a dallam közepe meghozza a zene felfrissülést is, ami egy zongoraszólóban bontakozik ki. Két témáját a basszusgitár, majd a harsona játssza, amik a végén összekapcsolódnak, ez adja a kompozíció alaphangulatát. A G43 egy zakatoló, lendületes mű, valójában egy végeláthatatlan utazás képe. Ezeknek az instrumentális daloknak értelemszerűen nincsen szövegük, mégis arra törekedtem, hogy a fülbemászó melódiával, az elbeszélő jellegű ritmikával és a különleges hangszereléssel olyan atmoszférát teremtsünk, ahol már sejthető, mi is a mondanivaló. A többi szerzemény legyen meglepetés!
B. P.: Milyen évet zártok?
B. R.: Izgalmasat! Az ausztriai és norvégiai utakat szerintem sosem felejtjük el. A győri fellépésünk szenzációs volt, de a nyári, újpesti szabadtéri est is parádés volt. Mi viszont már a jövő évre készülünk! A januári, csehországi brnoi koncert, valamint a februári budapesti klubkoncertek már most teltházasak. Hamarosan visszatérünk Szlovákiába és Ausztriába, valamint körvonalazódik egy lemezbemutató is, szóval izgalmas hónapok állnak előttünk.
B. P.: Mit kívánsz a MOMkult Blog olvasóinak a 2020-as évre?
B. R.: Ha egy kicsit jobban odafigyelnénk egymásra, szerintem már egy jobb világban élhetnénk. Ebben az állandó rohanásban néha úgy érzem, hogy minden elérhető számunkra, még sincs semmink. Egy koncert barátokkal, egy jó könyv magányosan, vagy akár egy laza séta is segíthet abban, hogy rájöjjünk, hol is a helyünk a világban. Mindenkinek sikerekben, mosolyokban és zenei élményekben gazdag új évet kívánok! Happy 2020!
Babics Péter
A Chameleon Jazz Band koncertje 2020. január 3-án a MOMkult Kupolatermében:
Chameleon Jazz Band | Happy 2020
Fotó: Purger Tamás
További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról.
Az illúzió mesterei – 2020
Válogatás a világ népeinek körtáncaiból
Az illúzió mesterei – 2020
Az illúzió mesterei – 2020
Az illúzió mesterei – 2020
Az illúzió mesterei – 2020
Tavaszi Keringő
Vándorlegény és istenbizonyíték | Bach Mindenkinek Fesztivál
A Bach Mindenkinek Fesztivál idén márciusban is valósággal elárasztja az országot a barokk mester zenéjével. A MOMkultban három koncert is ígérkezik: az egyik a fiatal Bachot ért hatásokat, a másik a zseni sokoldalúságát, a harmadik pedig éppenséggel Bach kontinenseken és századokon átívelő, ihlető hatását állítja a középpontba.
„Egész nemzetek csodálnák ezt a nagy embert, ha több kellem volna benne, ha a dagályos és kusza stílus nem fosztaná meg darabjait a természetességtől, és nem homályosítaná el szépségüket a túlzásba vitt művészettel. Mivel a saját ujjai után ítél, a darabjait szerfölött nehéz játszani; mert megköveteli, hogy az énekesek és a hangszeresek a torkukkal és a hangszerükkel képesek legyenek ugyanarra, amit ő a klavíron eljátszik. Ez azonban lehetetlen. Minden manírt, minden apró díszítést, mindent, amit játékmodoron értünk, külön hangjegyekkel fejez ki, és ez nemcsak megfosztja a darabjait a harmónia szépségétől, de a dallamot is kivehetetlenné teszi az elejétől a végéig.” 1737-ben így korholták Johann Sebastian Bachot egy korabeli szakfolyóirat, a Der critische Musicus hasábjain, komoly sajtópolémiát kavarva e véleménnyel. Ám a mai olvasó számára valószínűleg inkább az a feltűnő, hogy még ez a bírálat is óriási, önkéntelen elismerést tanúsít az orgona- és billentyűsvirtuóz, karnagy, kántor, zeneigazgató, s ekkor már egyszersmind szász választófejedelmi és lengyel királyi udvari komponista Bach iránt. Az utókor, persze okkal, jócskán rálicitált erre a bámulatra: ötödik evangélistának, sőt valóságos istenbizonyítéknak elismerve a tudós zeneszerzőt, akit – Beethoven szerint – „nem pataknak, hanem tengernek kellene hívni”. (A Bach – der Bach – szó jelentése németül: patak.)
Így hát a legkevésbé sem csoda, hogy Bach zenéjével nem tudunk betelni, amit jól bizonyít az immár hatodik éve megrendezésre kerülő Bach Mindenkinek Fesztivál, amely idén több mint 70 településen, 250 helyszínen, 350 programmal és 3000 fellépővel ünnepli a mester születési évfordulója körüli napokat.
Savaria Barokk Zenekar
Ebből a rendezvénysorozatból természetesen a MOMkult is kiveszi a maga részét, hiszen három koncert is érzékletessé teszi majd Bach középponti szerepét – hangsúlyosan éppenséggel a hatástörténet felől közelítve. Igaz, az első, a március 16-i hangverseny a magában álló – és oly sokoldalú zsenit fogja ünnepelni: a Németh Pál által összeállított programon kantátákat, szóló- és triószonátát, valamint csellószvitet egyaránt a közönség elé bocsájtva.
De már a március 17-i Bachianas Latinas – J. S. Bach és a latin-amerikai zene című programon Csáki András, Miskolczi Anita, Manuel B. Camino és Bojta Zsuzsanna közös latin együttese, a Volver La Vida a brazil Heitor Villa-Lobosig, sőt az argentin Astor Piazzolláig jut majd el Bach szvitjeitől és áriáitól.
Március 22-ére pedig a karmesteri, orgona-, csembaló- fortepiano- és klavikord-tanulmányain túl az orvosi egyetemet is látogató, nagytehetségű fiatal művész, Tóth-Vajna Zsombor állított össze egy egészen izgalmas programot, amely korántsem mellesleg a merész, mi több, vagány, ifjú Bachot is megidézi majd. Ő ugyanis 20 esztendős korában, 1705-ben felkerekedett a türingiai Arnstadtból, méghozzá csakis a muzsikusi elhivatottságtól vezérelve. „Ezért hát gyalog nekivágott az útnak Lübeckbe, hogy meghallgassa az ottani Mária-templom orgonistáját, Dietrich Buxtehudét” – amint 45 évvel később a nekrológjában írták, egyáltalán nem kerítve nagy feneket a ténynek, hogy ez több mint 200 mérföldes, egyszersmind több mint 300 kilométeres sétát jelentett Bach számára.
Ilyen volt tehát a Bach-féle, türingiai virtus, s épp ez lesz a koncert fantáziacíme is, amely az ifjú zsenire hajdanán fontos hatást gyakorló zenei benyomásokat és tapasztalatokat tárja majd elénk. A csodált Buxtehude mellett például az itáliai Frescobaldi vagy Bach épp lipcsei elődje, Kuhnau művei fognak megszólalni egy korabeli türingiai csembaló kópiáján. Csupa olyan mester, aki munkásságával gerjesztette Bach „zeneszerzés iránti eltökéltségét”, melyet ő „főként úgy sajátított el, hogy megfigyelte kora leghíresebb és legtermékenyebb komponistáinak műveit, és elmélkedett fölöttük.”
És nekünk szinte még gyalogolnunk is alig kell az élményért!
László Ferenc
2020. március 16-22. között hatodik alkalommal kerül megrendezésre Johann Sebastian Bach születése évfordulójának alkalmából a Bach Mindenkinek Fesztivál.
Több mint 70 település / 250 helyszín / 350 program / 3000 fellépő
További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról.
Csányi Sándor színházi estje | Hogyan értsük félre a nőket?
Kerámiaszobrok a Reich Károly Galériában
Magyar Örökség – Magyar Erények
Józsa Judit kerámiaszobrász kiállítása
Február 16-án vette kezdetét az 5. Cziffra Fesztivál, mely a szervező intézmény, a MOMkult mellett a Zeneakadémián, a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban és a Hegyvidéki Kulturális Szalonban is teltházas programokkal várta vendégeit.
A Cziffra György zongoravirtuóz emlékére alapított művészeti fesztivál célja, hogy műfaji sokszínűségben, elismert művészekkel és fiatal, feltörekvő tehetségekkel állítson méltó emléket névadójának. Klasszikus- és könnyűzenei koncertek, előadások, beszélgetések, filmvetítés, zongorabemutató, képzőművészeti kiállítás, mesterkurzusok és gyermekrajzpályázat is szerepelt az idei programban. A fesztivál mottója: A zene szabadsága, a széles programkínálat miatt, talán idén nemcsak kifejezetten a zenére vonatkozott, hanem a művészet más területeire is, előtérbe helyezve a művészi értékteremtő szabadságot.
A MOMkult-ban február 17-én Józsa Judit kerámiaszobrász és művészettörténész kiállításmegnyitójával vette kezdetét az idei Cziffra Fesztivál, a kiállítás február 29-ig ingyenesen megtekinthető a Reich Károly Galériában, a MOMkult-ban. Józsa Judit korondi keramikus népművész család gyermeke, édesapja Józsa János, Európa-szerte ismert fazekasmester.
A művész Magyarországon, Budapesten járt egyetemre, művészettörténész szakon végzett, szobrain érezhető az ikonográfia és a történelem alapos ismerete. 2013 óta működő galériájában állítja ki saját és a Józsa-család műveit. A Józsa Judit Galéria fő célja, hogy bemutatkozási lehetőséget nyújtson a hazai és külhoni művészeknek: művészettörténészként kiemelten fontosnak tartja a magyar alkotóművészek megismertetését mind a hazai közönséggel, mind a külföldről érkező vendégekkel, a magyar képzőművészet és kultúra népszerűsítését kötelességének tekinti. A Galériában helyet kapnak textil-, ötvös, üveg-, szobrász-, festőművészek alkotásai, időszakos, tematikus kiállítások keretében. Összefogja azokat az alkotókat, akiknek fontos a nemzeti öntudat és mindezt színvonalas munkákkal reprezentálják.
Magyar Örökség – Magyar Erények
Józsa Judit, aktuális kiállításában, az erényt mint irányadó, vezető minőséget állítja középpontba, összekapcsolja a magyar identitással. „Kiindulási pontként fogalmazódott meg bennem az a kérdés, hogy milyenek vagyunk mi, magyarok, milyen erényekkel rendelkezünk, mire lehetünk büszkék és mi is a magyar örökség.” Józsa Judit
A téma a parasztság motívumkincséből indul ki, melyben megfogalmazódik az a szigorú értékrend, melyet egy-egy szimbólumba rejtve örökítettek tovább a különböző korszakok. A művész ezeket a közösség által ismert szimbólumokat hozta kapcsolatba Aquinói Szent Tamás erénytanával, aki a keresztény erkölcsöt a hét erény alapján jellemzi az arisztotelészi, a sztoikus és az újplatonikus meglátások tanításainak ismeretében.
Józsa Judit tehát ötvözi a magyar paraszti kultúra és a szenttamási erénytan alapjait, hogy megfogalmazza a magyarság azon erényeit, melyekkel leginkább képes jellemezni a közös identitást.
Három isteni – Hit, Remény, Szeretet – és három emberi – Okosság, Igazságosság, Erősség – erényt fogalmaz meg, valamint kiemel hét legfontosabbat a nép pozitív jellemvonásai közül: Hazaszeretet, Összetartás, Vallásosság, Hősiesség, Bátorság, Kreativitás, Büszkeség.
Minden erény reprezentálására egy-egy szimbólumot használ. A kompozíciók alapja, „gyökere” egy vastag, erős, erezetes nyárfa-szelet, amelyre az erkölcsi tulajdonságok szimbólumai, papíragyagból készült, kétszer égetett, áttört, szinte csipkeszerű, légiesen törékeny domborművek kerülnek.
A magyar erénykatalógus-kompozíció védnöke – keresztanyja, ahogy Józsa Judit hívja – Jókai Anna volt, akinek a műalkotások új nevüket köszönhetik: a mandalákkal való azonosítás és a szó dallama hívta életre a hondala kifejezést, mely a hon, a haza és a dal hármasából állt össze.
A kiállítás megtekinthető február 29-ig a MOMkult Reich Károly Galériájában.
Harangozó Réka Anna
További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról.