Pisztráng | Fitos Dezső Társulat | Budapest Táncfesztivál | NTSz

“Az élet itt piaczi zajtól mentes,
A fában nyelvet, könyvet a patakban,
A kőben szót, s mindenben jót talál.”

Shakespeare

 

Ilyen helyen él a pisztráng, mely legendás erőfeszítéssel, az árral szemben úszva visszatér a tiszta forráshoz, a tradicionális ívó helyre, ahol ő is meglátta a napvilágot! A természet mindenki számára rejteget gazdag kincstárában gyöngyöket, de kéretlenül nem nyújtja, magunknak kell azokat fáradságos úton felkeresnünk.

A Fitos Dezső Társulat hitvallása kezdetektől fogva ez: a tiszta forráshoz visszatérve kortárs módon interpretálni néphagyományunk egyik legszínesebb és leggazdagabb tárházát, az autentikus néptáncot.
Erre tesz kísérletet a legújabb, különleges táncszínházi produkciónk a Pisztráng.

Zeneszerző: Lakatos Róbert

Zenei közreműködő: Bazseva zenekar

Dramaturg: Kocsis Rozi

 

Koreográfus-rendező: Fitos Dezső

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

2_elle_y / mint(H)a | Coincidance Táncszínház | NTSZ

2_elle_y

 

“Vállalom, hogy nem tettem hozzá döntő fontosságban az élet dolgaihoz.

Talán.

S éppen ezért, amit magam számára reálisnak gondolok, azzal kihívhatom-e a sorsot olykor-olykor?

Talán.

Hogy legyen hát? – Ezt kérdezem. Mikor törjem meg a csendet?

Talán most.

Ezek a kételyek, a sok kételkedés magunkban.

A borzalmak, amiket estéről estére lemosunk magunkról. Ha szerencsénk van.

Csak azt tudom felhozni példának, amit láttam s hallottam.

S azt tudom megfoghatóbbá tenni, amit megélek, mert bennem van.

S talán azért lógok ki a sorból, mert nem állok be oda.”

 

Az előadás időtartama 35 perc.

 

Előadják: Albert Réka, Csibi László, Gyulai Júlia, Kulin Virág, Szarvas Krisztina, Ungi Krisztián valamint Bencze Judit, Béres Fanni, Joó Gyöngyvér, Szilágyi Violetta, Szombati Tamás, Vidermanova Laura,

Dramaturg: Hegedűs Sándor

Jelmez: Székács Zsófia

Koreográfus: Szarvas Krisztina

 

 

mint(H)a

 

Az álérzelmek, a nem tudatosan felvett hamis viselkedésminták, a hiánypótláson alapuló kapcsolatok olyan problémák, amelyek az embereket távol tartják valódi értékek felfedezésétől és valódi életük megélésétől. Felnövünk, fejlődünk, megöregszünk egy olyan világban, amiben megtanuljuk, valamilyennek lennünk kell ahhoz, hogy boldoguljunk. Valamilyennek lennünk kell ahhoz, hogy elérjünk eredményeket, vagy ahhoz, hogy szeressenek minket. Elképzelni sem tudjuk, hogy milyen lehet az a világ, ahol csak simán olyanok lehetünk, amilyenek valójában vagyunk. Csak simán. Önmagunkban. Ha nem kezdtünk volna szüntelen a múltba vagy épp a jövőbe menekülni azért, hogy ne kelljen jelen lenni. Minták, amelyek gondosan távol tartanak minket attól a legbelső létélménytől, amelyben csak simán, harmonikusan létezhetünk.

Ravel Boleroja önmagában is egy szertartás, egy metamorfózis, egy végső stádiumban való erőgyűjtés egy magasabb szintre való átlépéshez. A Bolero olyan, mint egy haláltusa. Valami, ami az elején még van, a végére el kell, hogy múljon, meg kell, hogy szűnjön. A minták el kell, hogy törjenek.

 

Az előadás időtartama 20 perc.

 

Előadják: Kodak Adrienn, Gyulai Júlia Székács Zsófia, Csibi László, Péter Szabó Richárd, Potornai Norbert,  Dervalics Dóra, Nové Valéria, Scheirich Gerda

Zene: Maurice Ravel – Bolero

Dramaturg: Hegedűs Sándor

Jelmez: Székács Zsófia

Koreográfus: Gyulai Júlia

Fotó: Járdány Bence, grafika: Potornai Norbert

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

Közelebb a tánchoz | KET | NTSZ

A Nemzeti Táncszínház és a Közép-Európa Táncszínház közös programjával ezúttal az általános iskolás felső tagozatos osztályait invitálja egy komplex táncismereti napra a MOM Kulturális Központba. A Közép-Európa Táncszínház: Ki vagy te, kortárs tánc? című délelőtti előadásának keretében, a gyerekek különleges színházi térben vehetnek részt egy olyan szórakoztató táncismereti órán, ahol a kortárs tánc műfajával aktív formában ismerkedhetnek meg.

 

Közép-Európa Táncszínház: Ki vagy te, kortárs tánc?

Együttgondolkodás táncról, művészetről, „kortársságról”. Új formai kísérlet, amelyben a kortárs tánc története, illetve esztétikája és kommunikációs szótára is vizsgálat alá kerül. Az előadásban részletek láthatók a Közép-Európa Táncszínház emblematikus előadásaiból -Horda, Tiszta föld, Tánc-Tér-Képek, Vándornaplók -, amelyeket narratív táncismereti részek kötnek össze. A társulat tagjai a sokéves oktatói tapasztalataikat és a színházi nevelési programok során szerzett tudásukat is felhasználták az előadás létrehozásakor. Meglepő, szórakoztatóan intellektuális táncszínházi beavató előadás.

 

Előadók / Performed by

Jakab Zsanett, Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Wéninger Dalma, Ivanov Gábor, Kovács Péter, Kun Attila, Mádi László, Füzesi Csongor

Fény / Lighting: Fogarasi Zoltán

Asszisztens / Assistant: Fodor Katalin

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Szegény Dzsoni és Arnika | Győri Balett | NTSz

Dzsoni egy szabad ember, „nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik”, senkihez és sehová sem kötődik. Mikor Szegény Dzsoni a Százarcú Boszorka elől menekülve lábát töri, Árnika királykisasszony rátalál, és a palotába viszi, hogy ott ápolja a fiút. S mint egy jó mesében, egymásba szeretnek, azonban – ahogy az az igazán jó mesékben lenni szokott – szerelmük beteljesülése elé számtalan akadály gördül.
A Kossuth-díjas Lázár Ervin csodás fordulatokban gazdag művét Lakatos János nívódíjas koreográfus formálja táncjátékká az író születésének 80., valamint halálának 10. évfordulóján.
Az előadást 8 éves kortól ajánljuk!

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Koreográfus | Lakatos János
Asszisztens | Kara Zsuzsanna
Dramaturg | Csepi Alexandra
Jelmez, díszlet | Győri Gabriella
Zene | zenei montázs
Művészeti vezető | Velekei László Harangozódíjas
Igazgató | Kiss János Kossuth-díjas, Érdemes művész

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Szegény Dzsoni és Arnika | Győri Balett | NTSz

Dzsoni egy szabad ember, „nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik”, senkihez és sehová sem kötődik. Mikor Szegény Dzsoni a Százarcú Boszorka elől menekülve lábát töri, Árnika királykisasszony rátalál, és a palotába viszi, hogy ott ápolja a fiút. S mint egy jó mesében, egymásba szeretnek, azonban – ahogy az az igazán jó mesékben lenni szokott – szerelmük beteljesülése elé számtalan akadály gördül.
A Kossuth-díjas Lázár Ervin csodás fordulatokban gazdag művét Lakatos János nívódíjas koreográfus formálja táncjátékká az író születésének 80., valamint halálának 10. évfordulóján.
Az előadást 8 éves kortól ajánljuk!

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Koreográfus | Lakatos János
Asszisztens | Kara Zsuzsanna
Dramaturg | Csepi Alexandra
Jelmez, díszlet | Győri Gabriella
Zene | zenei montázs
Művészeti vezető | Velekei László Harangozódíjas
Igazgató | Kiss János Kossuth-díjas, Érdemes művész

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Szegény Dzsoni és Arnika | Győri Balett | NTSz

Dzsoni egy szabad ember, „nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik”, senkihez és sehová sem kötődik. Mikor Szegény Dzsoni a Százarcú Boszorka elől menekülve lábát töri, Árnika királykisasszony rátalál, és a palotába viszi, hogy ott ápolja a fiút. S mint egy jó mesében, egymásba szeretnek, azonban – ahogy az az igazán jó mesékben lenni szokott – szerelmük beteljesülése elé számtalan akadály gördül.
A Kossuth-díjas Lázár Ervin csodás fordulatokban gazdag művét Lakatos János nívódíjas koreográfus formálja táncjátékká az író születésének 80., valamint halálának 10. évfordulóján.
Az előadást 8 éves kortól ajánljuk!

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Koreográfus | Lakatos János
Asszisztens | Kara Zsuzsanna
Dramaturg | Csepi Alexandra
Jelmez, díszlet | Győri Gabriella
Zene | zenei montázs
Művészeti vezető | Velekei László Harangozódíjas
Igazgató | Kiss János Kossuth-díjas, Érdemes művész

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

NÁSZTÁNC | Magyar Állami Népi Együttes

„Ha ki kéne választanom azt az előadást, amelyik legjobban jellemző az ezredforduló évtizedeinek magyar színpadi néptáncművészetére, a Násztánc az esélyesek között lenne.” 

(Kutszegi Csaba, Tánckritika.hu)

 

Mű a romlás és rombolás ellen, minden visszahúzó erő ellen, az ifjúságért.

Az előadás Nagy László Menyegző című versére támaszkodva mutatja be az esküvői szertartás utáni eseményeket, a lakodalmi forgatagot, illetve az immár párrá forrott két fiatalt. Ám az ifjú pár olyan lakodalom részesévé válik, amely nem a szent és nagy hagyománynak, az élet újrakezdésének a folyamatába illeszkedik, hanem annak látványos és drasztikus ellentéte. Az esküvő, a szent ünnep itt a tánc forgatagában önmaga ellentétébe csap át: rossz erkölcseink gyorsan megmutatkoznak, az életek sorra aláhullnak. Ezen csak a szoborrá dermedt fenséges nászpár szimbóluma és közös, tiszta duettje segíthet.

 

Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara,

meghívott zenész: Bősze Tamás

Menyasszony: Németh Eszter
Vőlegény: Farkas Máté
Örömanya: Herczku Ágnes
Vőfély: Hetényi Milán
Zeneszerzők: Borbély Mihály, Sipos Mihály
Koreográfusok: Bakó Tamás, Farkas Zoltán „Batyu”
Jelmeztervezők: Tóth Ildikó
Németh Anikó (az örömanya ruhája)
Díszlettervező:  Molnár Zsuzsa
Dramaturg: Oláh-Fenyvesi Judit
Rendező-koreográfus: Farkas Zoltán „Batyu”
A bemutató a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósult meg.
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

NÁSZTÁNC | Magyar Állami Népi Együttes

„Ha ki kéne választanom azt az előadást, amelyik legjobban jellemző az ezredforduló évtizedeinek magyar színpadi néptáncművészetére, a Násztánc az esélyesek között lenne.” 

(Kutszegi Csaba, Tánckritika.hu)

 

Mű a romlás és rombolás ellen, minden visszahúzó erő ellen, az ifjúságért.

Az előadás Nagy László Menyegző című versére támaszkodva mutatja be az esküvői szertartás utáni eseményeket, a lakodalmi forgatagot, illetve az immár párrá forrott két fiatalt. Ám az ifjú pár olyan lakodalom részesévé válik, amely nem a szent és nagy hagyománynak, az élet újrakezdésének a folyamatába illeszkedik, hanem annak látványos és drasztikus ellentéte. Az esküvő, a szent ünnep itt a tánc forgatagában önmaga ellentétébe csap át: rossz erkölcseink gyorsan megmutatkoznak, az életek sorra aláhullnak. Ezen csak a szoborrá dermedt fenséges nászpár szimbóluma és közös, tiszta duettje segíthet.

 

Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara,

meghívott zenész: Bősze Tamás

Menyasszony: Németh Eszter
Vőlegény: Farkas Máté
Örömanya: Herczku Ágnes
Vőfély: Hetényi Milán
Zeneszerzők: Borbély Mihály, Sipos Mihály
Koreográfusok: Bakó Tamás, Farkas Zoltán „Batyu”
Jelmeztervezők: Tóth Ildikó
Németh Anikó (az örömanya ruhája)
Díszlettervező:  Molnár Zsuzsa
Dramaturg: Oláh-Fenyvesi Judit
Rendező-koreográfus: Farkas Zoltán „Batyu”
A bemutató a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósult meg.
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Nosztalgia társastánc

Tánc nosztalgikus dallamokra. Minden alkalommal táncbemutató nyugdíjas, amatőr táncosokkal. Standard táncok, latin táncok, swing, rock ’n’ roll. Táncbemutatók között és után: össztánc!

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Farmeros forradalom – Rock & Roll és Jazztánc | Táncoló Filmkockák | Lakatos János előadás-sorozata | NTSz

 

1953-ban a televízió népszerűvé válása új technikai újításokra sarkallja a mozi ipart: megjelenik a CINEMASCOPE, azaz a szélesvászon, és divatba jön  a 3D-s mozi is.  Megismerkedünk a különc  Bob Fosseval, aki örökre megváltoztatja a színház és film világát egy új, szokatlan mozgásformával, a jazztánccal.

A  szmoking és szteppcipő helyét átveszi a farmer és a tornacsuka. Irány az utca és a West Side Story forgatása. Lessük el Elvis Presley-től a Jail House Rock lépéseit (kiderül, honnan jött a börtöntánc ötlete)! Ráadásként Michael Jackson egyedi stílusáról is számos titok kiszivárog.  Sok tánc és rengeteg jó zene, ismeretlen és kedvenc filmjelenetek, garantált szórakozás 120 percben!

 

Dancing Footage is a popular lecture series on dance and film history as you have never seen before. In the fourth part the audience will get familiar with the work of Bob Fosse who changed the world of theatre and film with the new and unique dance style called jazz. We also go behind the scenes to learn interesting facts about West Side Story, to steal moves from Elvis Presley himself in Jail House Rock and to reveal some great secrets about the one and only Michael Jackson. Lots of dance and music, unknown and famous scenes and guaranteed entertainment in 90 minutes.

 

The programme is in Hungarian language.

 

 

Előadó/ Lecture by Lakatos János nívódíjas koreográfus, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára.

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

MENYEGZŐ | Feledi János – Feledi Project | NTSz

Sztravinszkij 1917-ben írott, Menyegző (Les Noces) című, lenyűgőző zenéjének központi ereje a VÁGY.  Vágyódás másikra, vágyódás a másik utáni vágyra. Lángoló, forró, közönséges, gyengéd, figyelmes vágy. A darab folyamatosan megújuló víziókat nyújt nekünk a mű iránti vágy látványa által. Ugyanazok a gesztusok, mozdulatok más jelentést nyernek. Látásunk és érzékelésünk, befogadásunk megzavarodik. A menyegző ideje alatt a nézőt áthatja és megnyeri a vágy, hogy tovább vágyjon nézni, és meglepődni.

 

Én táncolnék veled! – Én is táncolnék…

Fogd meg szépen kezem, – Ez nem nehéz, ennyi az egész.

Ne törődj semmivel, csak velem, hallgasd a zenét!

Vezessél bátran hát, én engedem neked.

A világ végéig én elmegyek – Megyek veled.

 

Táncművészek: Horváth Zita, Tóth Brigitta, Wéninger Dalma, Csizmadia Tamás, Frigy Ádám, Feledi János

Zene: Igor Sztraviszkij, Elektronikus Zenei Médiaművészeti hallgatók -Zeneakadémia

Díszlet-látvány: Feledi János

Jelmez: Henez Mariann, Matisz Gábor

Fénytervező: Stadler Ferenc

Rendezés-koreográfia: Feledi János

Fotó: Szigeti László

A felhasznált hangfelvétel az Music Sales Ltd. és a Fotexnet Kft. Hungaroton kiadójának engedélyével hangzik el.

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Fotexnet Kft, Szigeti Photography

 

 

Fotók: Szigeti László-Szigeti Photography

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

A HATOK | A FOLKLÓR SZAVAIVAL (1963/64: retro IV.) | NTSz

 

„Nem véletlen az, hogy hatan – fiatal koreográfusok – együtt jelentkezünk annak az alkotói feladatnak a megoldására, amelyre lehetőség nyílik az Állami Budapest Táncegyüttes keretében. Munkásságunk eddig is lényegében egy úton haladt, képességeit mindegyikünk egyazon művészi koncepció szolgálatába állítva. Művészi szemléletünk megegyezik, céljaink azonosak.

Ebben a műsorban – amelyben a különböző művek egységes gondolatkört alkotnak – a folklór olyan feldolgozását szeretnénk megvalósítani, amely a néphagyomány művészi értékeit a mai ember szemlélete, érzelmi világa és gondolatköre szerint értelmezi. Tervezett műsorunk tehát néptáncokból áll, oly ódon szerkesztve, hangsúlyozva: értelmezve, hogy azok a fent vázolt gondolatokat ébresszék.”

(részletek a kiáltványból, mely műsor elkészítését először engedélyezték, később betiltották.)

 

Műsor:

  1. Nagy László. – Tímár Sándor: TÁNCSZÓK

Betanította: Tímár Böske, előadja a Csillagszemű Táncegyüttes

  1. Sebő Ferenc – Györgyfalvay Katalin: KÁIN ÉS ÁBEL

Káin: Tókos Attila, Ábel: Ifj. Zsuráfszky Zoltán – alteregoja: Laczkó Zsombor

  1. Pertis Jenő – Szigeti Károly: SZERELMI – TÁNC

Előadja: Rémi Tünde és Appelshoffer János

  1. Rossa László– Galambos Tibor: NÁSZ ÉS GYÁSZ

Előadják: Ifj. Zsuráfszky Zoltán – Szabó Judit – Bencze Gábor

  1. Bartók Béla – Györgyfalvay Katalin: BÚJÓCSKA

Előadja: a Bihari János Táncegyüttes

  1. Rossa L.ászló – Galambos Tibor: SIRATÓ VÁSÁRHELYI LÁSZLÓÉRT

Előadja: az Erkel Ferenc Néptáncegyüttes

  1. Simon Zoltán – Novák Ferenc: KŐMŰVES KELEMEN

Előadja: a Bihari János Táncegyüttes

 

szerkesztő – rendező:

GALAMBOS TIBOR

 

(a műsor és a szereplők változtatása jogát fenntartjuk!)

                                                               Az előadás támogatói:

Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, A Magyar Táncművészetért Alapítvány

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Nosztalgia társastánc

Tánc nosztalgikus dallamokra. Minden alkalommal táncbemutató nyugdíjas, amatőr táncosokkal. Standard táncok, latin táncok, swing, rock ’n’ roll. Táncbemutatók között és után: össztánc!

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
máj
2017

Apám ablakából az ég | Magyar Állami Népi Együttes

Az Apám ablakából az ég című előadás az élet egyik legfontosabb titkába nyújt betekintést: hogyan igyekszünk férfivá válni, hogyan történik meg mindez küzdelmesen, mégis észrevétlenül. Egy gyerek nézi az apját a biztonságot adó anyai ölelésből – ez a kezdőpont, erről a kedves helyről indul a „táncos kaland”. Ha azt mondjuk: „élet”, mindannyian másra gondolunk, épp úgy, mint amikor azt mondjuk: „apa”. Ezért a mi előadásunk nem több és nem kevesebb, mint hogy – egy visszaemlékezésen keresztül – közös élményként megfogalmazza, hogy végül mind ugyanarra gondoljunk: apánkra. A nő ugyanúgy része történetünknek, mint a férfi – hiszen nincs borsó a héja nélkül, és nem akad levél fa nélkül. Egyszerre kacsintunk a múltba és a jelenbe. Az Apám ablakából az ég sokféle színpadi és hétköznapi eszközzel vezet végig egy képzelt történeten, nemcsak tánccal és zenével, hanem a bábszínház, a film és az élőszó eszközeivel is, járva a számunkra – és a nézők számára – kijelölt úton. Ez nem egy „hagyományos” táncelőadás, sem muzsikájában, sem tánclépéseiben, de minden egyes mozzanata a régi gyökerekből táplálkozik, a múlt őszinte tiszteletével rajzolja meg és ábrázolja – saját dalokkal, mozdulatokkal, sajátos formanyelvvel – egy apa-fíú kapcsolat sokdimenziós érzelmi kötődéseit. A darab egyben köszönet is: hogy elmondhassuk, milyen jó járni elődeink útján, hogy elmesélhessük, milyen hihetetlen nyomokat hagytak maguk után. Az előadásban megfér a fájdalom a szépséggel, a sírás a jókedvvel – ahol elférünk saját magunkkal békében. Egy gyerek nézi az apját, aki egy képre mered épp, ami csak csüng a falon – a képen talán egyikünk, talán másikunk les egy gyereket az ablakon át, aki az apját nézi épp…

 

Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekelnek: Bognár Szilvia mv./Balogh Melinda mv., Szoboszlai Balázs
Bábművész: Makra Viktória  
Zeneszerző: Szabó Balázs
Koreográfusok:  Ágfalvi György, Kökény Richárd, Mihályi Gábor
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Díszlet- és bábtervező: Mátravölgyi Ákos
Kisfilm: Birinyi Tamás (A filmbéli fiú: Ottlik Ádám)
Rendező: Szabó Balázs
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető:  Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
máj
2017

Apám ablakából az ég | Magyar Állami Népi Együttes

Az Apám ablakából az ég című előadás az élet egyik legfontosabb titkába nyújt betekintést: hogyan igyekszünk férfivá válni, hogyan történik meg mindez küzdelmesen, mégis észrevétlenül. Egy gyerek nézi az apját a biztonságot adó anyai ölelésből – ez a kezdőpont, erről a kedves helyről indul a „táncos kaland”. Ha azt mondjuk: „élet”, mindannyian másra gondolunk, épp úgy, mint amikor azt mondjuk: „apa”. Ezért a mi előadásunk nem több és nem kevesebb, mint hogy – egy visszaemlékezésen keresztül – közös élményként megfogalmazza, hogy végül mind ugyanarra gondoljunk: apánkra. A nő ugyanúgy része történetünknek, mint a férfi – hiszen nincs borsó a héja nélkül, és nem akad levél fa nélkül. Egyszerre kacsintunk a múltba és a jelenbe. Az Apám ablakából az ég sokféle színpadi és hétköznapi eszközzel vezet végig egy képzelt történeten, nemcsak tánccal és zenével, hanem a bábszínház, a film és az élőszó eszközeivel is, járva a számunkra – és a nézők számára – kijelölt úton. Ez nem egy „hagyományos” táncelőadás, sem muzsikájában, sem tánclépéseiben, de minden egyes mozzanata a régi gyökerekből táplálkozik, a múlt őszinte tiszteletével rajzolja meg és ábrázolja – saját dalokkal, mozdulatokkal, sajátos formanyelvvel – egy apa-fíú kapcsolat sokdimenziós érzelmi kötődéseit. A darab egyben köszönet is: hogy elmondhassuk, milyen jó járni elődeink útján, hogy elmesélhessük, milyen hihetetlen nyomokat hagytak maguk után. Az előadásban megfér a fájdalom a szépséggel, a sírás a jókedvvel – ahol elférünk saját magunkkal békében. Egy gyerek nézi az apját, aki egy képre mered épp, ami csak csüng a falon – a képen talán egyikünk, talán másikunk les egy gyereket az ablakon át, aki az apját nézi épp…

 

Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekelnek: Bognár Szilvia mv./Balogh Melinda mv., Szoboszlai Balázs
Bábművész: Makra Viktória  
Zeneszerző: Szabó Balázs
Koreográfusok:  Ágfalvi György, Kökény Richárd, Mihályi Gábor
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Díszlet- és bábtervező: Mátravölgyi Ákos
Kisfilm: Birinyi Tamás (A filmbéli fiú: Ottlik Ádám)
Rendező: Szabó Balázs
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető:  Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
máj
2017