Nosztalgia társastánc

Tánc nosztalgikus dallamokra. Minden alkalommal táncbemutató nyugdíjas, amatőr táncosokkal. Standard táncok, latin táncok, swing, rock ’n’ roll. Táncbemutatók között és után: össztánc!

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

A Quimerák estéje

“Feltetted magadnak valaha azt a kérdést, hogy miből keletkeznek az álmok? Hol van az a finom határvonal, ami elválasztja, hogy ki vagy most és kivé válhatsz? A mai egy különleges este: hat nő találkozik a sorsával, a tangóval, a félelmeivel és a szenvedélyeivel. Táncukkal rávezetnek minket, melyek azok a lényeges elemek, amelyek átformálják a képzeletükben élő képeket a kiteljesedés és egység érzésévé. Megengedik maguknak, hogy a kételyeik helyét betölthesse a valóság megélése. Eközben megtudják, miből keletkeznek a Quimerák. Élj át velük minden mozdulatot, lépést, minden fordulatot! Fedezd fel velük együtt az álmok valósággá válásának képletét! Gyere és fedezd fel a saját Quimerádat!”

/Santiago Maciel/

Koreográfus: Santiago Maciel, mexikói táncművész

Táncosok: Santiago Maciel, Daniela Hernández, Horváth Réka, Gecse Joli, Nagy Bea, Szabó Csilla, Cattaneo Debora

Az est kiemelt vendége: Claudia Raquel Castagno

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

SELF TANGO | NAGY CSILLA | CIPOLLA COLLECTIVA NEMZETI TÁNCSZÍNHÁZ

kezes lábas nász

fejetlen gyász

formálódó tánc

 

Az élőzenés táncszínházi darab vezérmotívumai:

Tangó: Közös séta, amelyben a táncosok pillanatról pillanatra döntenek a követendő lépésekről. A tangó markáns férfi dominanciát mutat, ami kezdő pároknál valóság. A harmonikus táncban a férfi érzékeli a nő igényeit, és élménnyé teszi számára a táncot azzal, hogy előkészíti a lépéseit.

Ön-tangó: A fel nem kért nő tánca az ön-tangó, ahol a magányosság mélyen áthatja a szereplő minden rezdülését. Egy szingli életforma, kényszerből kreált hímnős lét, fura utópia.

Karma-fonat: Egy elképesztő hosszú női hajfonat, amely a messzi múltban, az ősi női erők forrásánál gyökerezik. A haj – korona további örököseinek csalódásai, tragédiái és traumái is beleszövődtek az emlékfonatba. Ez az erőnyaláb most újra kibomlik.

Test-húrok: Fogadalmak és kötések révén kontrollált szabadság, merev rugalmasság, a férfi-női együtt-működés kísérletei.

 

Tango: Tango demonstrates a marked male dominance, which is reality in the case of beginner dance partners, but in the case of dance partners who have been honed together it’s just an appearance.

Self-tango: The dance of a woman who has not been asked to dance is self-tango, in which loneliness fundamentally permeates the dancer’s every motion.

Karma-braid: An astoundingly long female braid of hair rooted in the distant past at the source of ancient female powers and grows continuously into the present. The disappointments, tragedies and traumas of the later inheritors of this crown of hair have been entangled in the braid of memories.

Body-loop: Actual male and female connections, commitments, flexibility and stiffness, security and freedom: where male and female power complement each other.

 

Az előadás a Cipolla Collectiva és a Természetes Vészek Kollektíva koprodukciója.

 

Alkotó előadók / Creators and performers: Nagy Csilla és Tóth Mátyás

Zeneszerző / Composed by Tóth Mátyás

Alkotótársak / Co-creators: Debreczeni Márton, Veres Flóra, Sándor Annamária, Fazekas Endre

Jelmez és látvány / Costumes and visuals: Szűcs Edit /Természetes Vészek Kollektíva

Fényterv / Lighting design: Payer Ferenc

Konzulens / Consultant: Ujvári-Pintér György

Rendező-koreográfus / Directed and choreographed by Nagy Csilla

 

Támogatók / Sponsors: NKA, Artus, SÍN Kulturális Központ, Műhely Alapítvány, Természetes Vészek Egyesület, Nemzeti Táncszínház

Köszönet: / Thanks to Goda Gábor, Gáspár Anna, Götz Andrea és Szőllősi András

 

www.cipollacollectiva.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

Faun-Nimfa-Danaida | Krámer György | NTSz

Krámer György Debussy és kortárs szerzők zenéire készített táncszínházi produkciót. Debussy A faun délutánja és A tenger című művei mellett, rockos hangzású elektronikus zene csendül fel. Az öregedő férfi egy középkorú és egy ifjú hölgy tükrében keresi igazi arcát, próbálja felrajzolni személyisége, vonzereje határait. Sorsokról szól az előadás, az emberi együttélés szépségéről és lehetetlenségéről.

Egy idősödő férfi kockákból építi személyisége határait, de hatalma, érvényessége köreit is kirajzolja ezzel. Egy fiatal lány repkedése-száguldása szétzilálja a rendszert, költészetet visz a geometriai formákba, könnyűvé oldja a súlyokat.
A középkorú nő a társ szerepében jelenik meg, itt már kevesebb a poézis, a kockákat új rendszerbe rendezi. Kezdődik a harc az önérvényesítésért, a személyiségek határainak elfogadásáért vagy szétrombolásáért. Egy totemszerű cölöp-deszka falakat épít, átjárókat a kockák rengetegén, kontaktust, a szerelem, a gyűlölet a fájdalmas-szép gyötrelem rituális helyszíneit.
Míg a férfi végeérhetetlenül járja fáradt kanosszáját, a hölgyek dinamikus tánca az élet örök megújulni- akarását, az asszonyi- női szerep magasrendűségét hirdeti.
Szerepelők: Krámer György, Turós-Máté Kinga, Iker Bianka

Koreográfus: Krámer György.

A Pannon Várszínház együttműködő partnere a Herendi Porcelánmanufaktúra.

Időtartam: 45 perc

Fotó: Gáspár Gábor

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

Táncoló ikonok 1. rész | Táncoló Filmkockák | Lakatos János előadás-sorozata | NTSz

Táncoló Filmkockák népszerű előadás-sorozat már több mint ezer látogatót varázsolt el a Nemzeti Táncszínházban, ahol szórakoztató formában mutatja be a film- és táncművészet közös történetét.

Ebben a részben közelebbről megismerkedünk a legnagyobb táncos legendákkal a 40-es 50-es évekből. Fedezzük fel, hogyan változtatta meg a táncos mozit Fred Astaire eleganciája, Gene Kelly sármja, vagy a villámlábú Nicolas testvérek azóta is utánozhatatlan technikája! Víz alá merülünk, hogy megcsodáljuk Esther Williams sellőtáncát. Kiderül, miért köszönhette Fred karrierjének 10 évét  egy balesetnek, vagy, hogy hogyan kerül egy síró szépségkirálynő a zongora alá, és kinek biztosították lábait 5 millió dollárra! Minőségi táncok, rengeteg kulisszatitokkal másfél órában!

 

Dancing Footage is a popular lecture series on dance and film history as you have never seen before. In the third we can meet with the greatest dancing legends of the 40s and 50s such as Fred Astaire, Gene Kelly and the Nicholas brothers just to mention a few of them.

 

The programme is in Hungarian.

 

 

Előadó/ Lecture by Lakatos János nívódíjas koreográfus, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára.

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

MENYEGZŐ | Feledi János – Feledi Project | NTSz

Sztravinszkij 1917-ben írott, Menyegző (Les Noces) című, lenyűgőző zenéjének központi ereje a VÁGY.  Vágyódás másikra, vágyódás a másik utáni vágyra. Lángoló, forró, közönséges, gyengéd, figyelmes vágy. A darab folyamatosan megújuló víziókat nyújt nekünk a mű iránti vágy látványa által. Ugyanazok a gesztusok, mozdulatok más jelentést nyernek. Látásunk és érzékelésünk, befogadásunk megzavarodik. A menyegző ideje alatt a nézőt áthatja és megnyeri a vágy, hogy tovább vágyjon nézni, és meglepődni.

 

Én táncolnék veled! – Én is táncolnék…

Fogd meg szépen kezem, – Ez nem nehéz, ennyi az egész.

Ne törődj semmivel, csak velem, hallgasd a zenét!

Vezessél bátran hát, én engedem neked.

A világ végéig én elmegyek – Megyek veled.

 

Táncművészek: Horváth Zita, Tóth Brigitta, Wéninger Dalma, Csizmadia Tamás, Frigy Ádám, Feledi János

Zene: Igor Sztraviszkij, Elektronikus Zenei Médiaművészeti hallgatók -Zeneakadémia

Díszlet-látvány: Feledi János

Jelmez: Henez Mariann, Matisz Gábor

Fénytervező: Stadler Ferenc

Rendezés-koreográfia: Feledi János

Fotó: Szigeti László

A felhasznált hangfelvétel az Music Sales Ltd. és a Fotexnet Kft. Hungaroton kiadójának engedélyével hangzik el.

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Fotexnet Kft, Szigeti Photography

 

 

Fotók: Szigeti László-Szigeti Photography

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

LOLITa | Kulcsár Noémi Tellabor és a Nemzeti Táncszínház

A testi vágy könyörtelen hatalmáról szól Kulcsár Noémi új táncjátéka, amelyet Vladimir Nabokov lírai regénye ihlet, és amelyben a Tellabor táncosai felteszik a kérdést: a szerelem miképpen vezethet szörnyű bűnökhöz? Bűnös már maga a vágy is, vagy csupán a tett az?
Szeretjük azt gondolni, hogy az akarat, az önuralom, az önmegtartóztatás útján az ember képes megfékezni a vágyait. De mi van, ha ez a küzdelem bukásra ítéltetett? Mitévők legyünk, ha egyszer az ember esendő, és beteljesedésre és boldogságra vágyik akkor is, ha vágyai nem járhatnak egyikkel sem? Ezek a vágyak vezetik az embert végső bukásához is… Legalábbis ha olyan gyenge, vagy éppenséggel merész, hogy szabadon engedi őket. A vágy pedig folyton lesben áll, csak ránk vár – mert mindnyájunknak megvan a maga „Lolitája”.
Táncolják:
CSERE ZOLTÁN
Wéninger DALMA
TOKAI RITA
HAJszán KITTI
HALÁSZ GÁBOR
SCHELL MARTIN
SZARVAS KRISZTINA
Dramaturg: CSEH DÁVID
Díszlet-, jelmeztervező: BOZÓKI MARA
Koreográfus-rendező: KULCSÁR NOÉMI

Fotó: RUBI ANNA
Támogatók : NKA Nemzeti Kulturális Alap, Aulea Alapítvány,
Nemzeti Táncszínház

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

Pisztráng | Fitos Dezső Társulat | Budapest Táncfesztivál | NTSz

“Az élet itt piaczi zajtól mentes,
A fában nyelvet, könyvet a patakban,
A kőben szót, s mindenben jót talál.”

Shakespeare

 

Ilyen helyen él a pisztráng, mely legendás erőfeszítéssel, az árral szemben úszva visszatér a tiszta forráshoz, a tradicionális ívó helyre, ahol ő is meglátta a napvilágot! A természet mindenki számára rejteget gazdag kincstárában gyöngyöket, de kéretlenül nem nyújtja, magunknak kell azokat fáradságos úton felkeresnünk.

A Fitos Dezső Társulat hitvallása kezdetektől fogva ez: a tiszta forráshoz visszatérve kortárs módon interpretálni néphagyományunk egyik legszínesebb és leggazdagabb tárházát, az autentikus néptáncot.
Erre tesz kísérletet a legújabb, különleges táncszínházi produkciónk a Pisztráng.

Zeneszerző: Lakatos Róbert

Zenei közreműködő: Bazseva zenekar

Dramaturg: Kocsis Rozi

 

Koreográfus-rendező: Fitos Dezső

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

2_elle_y / mint(H)a | Coincidance Táncszínház | NTSZ

2_elle_y

 

“Vállalom, hogy nem tettem hozzá döntő fontosságban az élet dolgaihoz.

Talán.

S éppen ezért, amit magam számára reálisnak gondolok, azzal kihívhatom-e a sorsot olykor-olykor?

Talán.

Hogy legyen hát? – Ezt kérdezem. Mikor törjem meg a csendet?

Talán most.

Ezek a kételyek, a sok kételkedés magunkban.

A borzalmak, amiket estéről estére lemosunk magunkról. Ha szerencsénk van.

Csak azt tudom felhozni példának, amit láttam s hallottam.

S azt tudom megfoghatóbbá tenni, amit megélek, mert bennem van.

S talán azért lógok ki a sorból, mert nem állok be oda.”

 

Az előadás időtartama 35 perc.

 

Előadják: Albert Réka, Csibi László, Gyulai Júlia, Kulin Virág, Szarvas Krisztina, Ungi Krisztián valamint Bencze Judit, Béres Fanni, Joó Gyöngyvér, Szilágyi Violetta, Szombati Tamás, Vidermanova Laura,

Dramaturg: Hegedűs Sándor

Jelmez: Székács Zsófia

Koreográfus: Szarvas Krisztina

 

 

mint(H)a

 

Az álérzelmek, a nem tudatosan felvett hamis viselkedésminták, a hiánypótláson alapuló kapcsolatok olyan problémák, amelyek az embereket távol tartják valódi értékek felfedezésétől és valódi életük megélésétől. Felnövünk, fejlődünk, megöregszünk egy olyan világban, amiben megtanuljuk, valamilyennek lennünk kell ahhoz, hogy boldoguljunk. Valamilyennek lennünk kell ahhoz, hogy elérjünk eredményeket, vagy ahhoz, hogy szeressenek minket. Elképzelni sem tudjuk, hogy milyen lehet az a világ, ahol csak simán olyanok lehetünk, amilyenek valójában vagyunk. Csak simán. Önmagunkban. Ha nem kezdtünk volna szüntelen a múltba vagy épp a jövőbe menekülni azért, hogy ne kelljen jelen lenni. Minták, amelyek gondosan távol tartanak minket attól a legbelső létélménytől, amelyben csak simán, harmonikusan létezhetünk.

Ravel Boleroja önmagában is egy szertartás, egy metamorfózis, egy végső stádiumban való erőgyűjtés egy magasabb szintre való átlépéshez. A Bolero olyan, mint egy haláltusa. Valami, ami az elején még van, a végére el kell, hogy múljon, meg kell, hogy szűnjön. A minták el kell, hogy törjenek.

 

Az előadás időtartama 20 perc.

 

Előadják: Kodak Adrienn, Gyulai Júlia Székács Zsófia, Csibi László, Péter Szabó Richárd, Potornai Norbert,  Dervalics Dóra, Nové Valéria, Scheirich Gerda

Zene: Maurice Ravel – Bolero

Dramaturg: Hegedűs Sándor

Jelmez: Székács Zsófia

Koreográfus: Gyulai Júlia

Fotó: Járdány Bence, grafika: Potornai Norbert

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

NÁSZTÁNC | Magyar Állami Népi Együttes

„Ha ki kéne választanom azt az előadást, amelyik legjobban jellemző az ezredforduló évtizedeinek magyar színpadi néptáncművészetére, a Násztánc az esélyesek között lenne.” 

(Kutszegi Csaba, Tánckritika.hu)

 

Mű a romlás és rombolás ellen, minden visszahúzó erő ellen, az ifjúságért.

Az előadás Nagy László Menyegző című versére támaszkodva mutatja be az esküvői szertartás utáni eseményeket, a lakodalmi forgatagot, illetve az immár párrá forrott két fiatalt. Ám az ifjú pár olyan lakodalom részesévé válik, amely nem a szent és nagy hagyománynak, az élet újrakezdésének a folyamatába illeszkedik, hanem annak látványos és drasztikus ellentéte. Az esküvő, a szent ünnep itt a tánc forgatagában önmaga ellentétébe csap át: rossz erkölcseink gyorsan megmutatkoznak, az életek sorra aláhullnak. Ezen csak a szoborrá dermedt fenséges nászpár szimbóluma és közös, tiszta duettje segíthet.

 

Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara,

meghívott zenész: Bősze Tamás

Menyasszony: Németh Eszter
Vőlegény: Farkas Máté
Örömanya: Herczku Ágnes
Vőfély: Hetényi Milán
Zeneszerzők: Borbély Mihály, Sipos Mihály
Koreográfusok: Bakó Tamás, Farkas Zoltán „Batyu”
Jelmeztervezők: Tóth Ildikó
Németh Anikó (az örömanya ruhája)
Díszlettervező:  Molnár Zsuzsa
Dramaturg: Oláh-Fenyvesi Judit
Rendező-koreográfus: Farkas Zoltán „Batyu”
A bemutató a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósult meg.
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

NÁSZTÁNC | Magyar Állami Népi Együttes

„Ha ki kéne választanom azt az előadást, amelyik legjobban jellemző az ezredforduló évtizedeinek magyar színpadi néptáncművészetére, a Násztánc az esélyesek között lenne.” 

(Kutszegi Csaba, Tánckritika.hu)

 

Mű a romlás és rombolás ellen, minden visszahúzó erő ellen, az ifjúságért.

Az előadás Nagy László Menyegző című versére támaszkodva mutatja be az esküvői szertartás utáni eseményeket, a lakodalmi forgatagot, illetve az immár párrá forrott két fiatalt. Ám az ifjú pár olyan lakodalom részesévé válik, amely nem a szent és nagy hagyománynak, az élet újrakezdésének a folyamatába illeszkedik, hanem annak látványos és drasztikus ellentéte. Az esküvő, a szent ünnep itt a tánc forgatagában önmaga ellentétébe csap át: rossz erkölcseink gyorsan megmutatkoznak, az életek sorra aláhullnak. Ezen csak a szoborrá dermedt fenséges nászpár szimbóluma és közös, tiszta duettje segíthet.

 

Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara,

meghívott zenész: Bősze Tamás

Menyasszony: Németh Eszter
Vőlegény: Farkas Máté
Örömanya: Herczku Ágnes
Vőfély: Hetényi Milán
Zeneszerzők: Borbély Mihály, Sipos Mihály
Koreográfusok: Bakó Tamás, Farkas Zoltán „Batyu”
Jelmeztervezők: Tóth Ildikó
Németh Anikó (az örömanya ruhája)
Díszlettervező:  Molnár Zsuzsa
Dramaturg: Oláh-Fenyvesi Judit
Rendező-koreográfus: Farkas Zoltán „Batyu”
A bemutató a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósult meg.
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Nosztalgia társastánc

Tánc nosztalgikus dallamokra. Minden alkalommal táncbemutató nyugdíjas, amatőr táncosokkal. Standard táncok, latin táncok, swing, rock ’n’ roll. Táncbemutatók között és után: össztánc!

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Nosztalgia társastánc

Tánc nosztalgikus dallamokra. Minden alkalommal táncbemutató nyugdíjas, amatőr táncosokkal. Standard táncok, latin táncok, swing, rock ’n’ roll. Táncbemutatók között és után: össztánc!

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
máj
2017

Apám ablakából az ég | Magyar Állami Népi Együttes

Az Apám ablakából az ég című előadás az élet egyik legfontosabb titkába nyújt betekintést: hogyan igyekszünk férfivá válni, hogyan történik meg mindez küzdelmesen, mégis észrevétlenül. Egy gyerek nézi az apját a biztonságot adó anyai ölelésből – ez a kezdőpont, erről a kedves helyről indul a „táncos kaland”. Ha azt mondjuk: „élet”, mindannyian másra gondolunk, épp úgy, mint amikor azt mondjuk: „apa”. Ezért a mi előadásunk nem több és nem kevesebb, mint hogy – egy visszaemlékezésen keresztül – közös élményként megfogalmazza, hogy végül mind ugyanarra gondoljunk: apánkra. A nő ugyanúgy része történetünknek, mint a férfi – hiszen nincs borsó a héja nélkül, és nem akad levél fa nélkül. Egyszerre kacsintunk a múltba és a jelenbe. Az Apám ablakából az ég sokféle színpadi és hétköznapi eszközzel vezet végig egy képzelt történeten, nemcsak tánccal és zenével, hanem a bábszínház, a film és az élőszó eszközeivel is, járva a számunkra – és a nézők számára – kijelölt úton. Ez nem egy „hagyományos” táncelőadás, sem muzsikájában, sem tánclépéseiben, de minden egyes mozzanata a régi gyökerekből táplálkozik, a múlt őszinte tiszteletével rajzolja meg és ábrázolja – saját dalokkal, mozdulatokkal, sajátos formanyelvvel – egy apa-fíú kapcsolat sokdimenziós érzelmi kötődéseit. A darab egyben köszönet is: hogy elmondhassuk, milyen jó járni elődeink útján, hogy elmesélhessük, milyen hihetetlen nyomokat hagytak maguk után. Az előadásban megfér a fájdalom a szépséggel, a sírás a jókedvvel – ahol elférünk saját magunkkal békében. Egy gyerek nézi az apját, aki egy képre mered épp, ami csak csüng a falon – a képen talán egyikünk, talán másikunk les egy gyereket az ablakon át, aki az apját nézi épp…

 

Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekelnek: Bognár Szilvia mv./Balogh Melinda mv., Szoboszlai Balázs
Bábművész: Makra Viktória  
Zeneszerző: Szabó Balázs
Koreográfusok:  Ágfalvi György, Kökény Richárd, Mihályi Gábor
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Díszlet- és bábtervező: Mátravölgyi Ákos
Kisfilm: Birinyi Tamás (A filmbéli fiú: Ottlik Ádám)
Rendező: Szabó Balázs
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető:  Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
máj
2017

Apám ablakából az ég | Magyar Állami Népi Együttes

Az Apám ablakából az ég című előadás az élet egyik legfontosabb titkába nyújt betekintést: hogyan igyekszünk férfivá válni, hogyan történik meg mindez küzdelmesen, mégis észrevétlenül. Egy gyerek nézi az apját a biztonságot adó anyai ölelésből – ez a kezdőpont, erről a kedves helyről indul a „táncos kaland”. Ha azt mondjuk: „élet”, mindannyian másra gondolunk, épp úgy, mint amikor azt mondjuk: „apa”. Ezért a mi előadásunk nem több és nem kevesebb, mint hogy – egy visszaemlékezésen keresztül – közös élményként megfogalmazza, hogy végül mind ugyanarra gondoljunk: apánkra. A nő ugyanúgy része történetünknek, mint a férfi – hiszen nincs borsó a héja nélkül, és nem akad levél fa nélkül. Egyszerre kacsintunk a múltba és a jelenbe. Az Apám ablakából az ég sokféle színpadi és hétköznapi eszközzel vezet végig egy képzelt történeten, nemcsak tánccal és zenével, hanem a bábszínház, a film és az élőszó eszközeivel is, járva a számunkra – és a nézők számára – kijelölt úton. Ez nem egy „hagyományos” táncelőadás, sem muzsikájában, sem tánclépéseiben, de minden egyes mozzanata a régi gyökerekből táplálkozik, a múlt őszinte tiszteletével rajzolja meg és ábrázolja – saját dalokkal, mozdulatokkal, sajátos formanyelvvel – egy apa-fíú kapcsolat sokdimenziós érzelmi kötődéseit. A darab egyben köszönet is: hogy elmondhassuk, milyen jó járni elődeink útján, hogy elmesélhessük, milyen hihetetlen nyomokat hagytak maguk után. Az előadásban megfér a fájdalom a szépséggel, a sírás a jókedvvel – ahol elférünk saját magunkkal békében. Egy gyerek nézi az apját, aki egy képre mered épp, ami csak csüng a falon – a képen talán egyikünk, talán másikunk les egy gyereket az ablakon át, aki az apját nézi épp…

 

Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekelnek: Bognár Szilvia mv./Balogh Melinda mv., Szoboszlai Balázs
Bábművész: Makra Viktória  
Zeneszerző: Szabó Balázs
Koreográfusok:  Ágfalvi György, Kökény Richárd, Mihályi Gábor
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Díszlet- és bábtervező: Mátravölgyi Ákos
Kisfilm: Birinyi Tamás (A filmbéli fiú: Ottlik Ádám)
Rendező: Szabó Balázs
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető:  Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor

 

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
máj
2017