BABAKONCERT

A gyermekek zenei fejlesztése nemcsak zenei tehetségük kibontakoztatását szolgálja, hanem a két agyfélteke harmonikus fejlődését is, ami által érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak, befogadóbbak lesznek az őket ért hatásokkal szemben.

Napjainkban egyre több kutatás foglalkozik gyermekeink korai zenei fejlesztésének hatásával. A magzat minden pillanatát áthatja édesanyja szívverésének lüktetése, járásának ritmusa. A gyermekek születésük után felismerik a még az anyaméhben hallott dallamokat, melyek megnyugtatják őket. A zenének, az éneklésnek, a ritmusnak meghatározó szerepe van a gyermekek személyiségfejlődésében. Az első életévekben történő zenei fejlesztés elősegíti a későbbi szabad zenei önkifejezést. Azok a gyermekek, akik szinte születésüktől kezdődően kapcsolatban állnak a zenével, más tevékenységekben is sikeresebbek lesznek, mint azok a társaik, akiket kevés zene vett körül.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Már
2017

Eszter-lánc zenekar születésnap

Az Eszter-lánc mesezenekar 5. születésnapja

“A zenekaroknak is van születésnapja? És szülinapi bulija? Hát persze! Ünnepeljétek velünk az Eszter-lánc mesezenekar 5. születésnapját! Vendégek különleges hangszerekkel, új és régi dalok, öröm, móka, szülinap!”

 

A zenekar:
Kárász Eszter- ének, ukulele, tilinkó
Becze Gábor – nagybőgő
Clemente Gabor – ütőhangszerek
Csurkulya József – cimbalom
Molnár György – gitár, banjo, ének
Nemes Janó – szaxofon, fuvola, basszusklarinét
Veér Csongor – hegedű
Wagner-Puskás Péter – harmonika

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Szegény Dzsoni és Arnika | Győri Balett | NTSz

Dzsoni egy szabad ember, „nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik”, senkihez és sehová sem kötődik. Mikor Szegény Dzsoni a Százarcú Boszorka elől menekülve lábát töri, Árnika királykisasszony rátalál, és a palotába viszi, hogy ott ápolja a fiút. S mint egy jó mesében, egymásba szeretnek, azonban – ahogy az az igazán jó mesékben lenni szokott – szerelmük beteljesülése elé számtalan akadály gördül.
A Kossuth-díjas Lázár Ervin csodás fordulatokban gazdag művét Lakatos János nívódíjas koreográfus formálja táncjátékká az író születésének 80., valamint halálának 10. évfordulóján.
Az előadást 8 éves kortól ajánljuk!

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Koreográfus | Lakatos János
Asszisztens | Kara Zsuzsanna
Dramaturg | Csepi Alexandra
Jelmez, díszlet | Győri Gabriella
Zene | zenei montázs
Művészeti vezető | Velekei László Harangozódíjas
Igazgató | Kiss János Kossuth-díjas, Érdemes művész

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Szegény Dzsoni és Arnika | Győri Balett | NTSz

Dzsoni egy szabad ember, „nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik”, senkihez és sehová sem kötődik. Mikor Szegény Dzsoni a Százarcú Boszorka elől menekülve lábát töri, Árnika királykisasszony rátalál, és a palotába viszi, hogy ott ápolja a fiút. S mint egy jó mesében, egymásba szeretnek, azonban – ahogy az az igazán jó mesékben lenni szokott – szerelmük beteljesülése elé számtalan akadály gördül.
A Kossuth-díjas Lázár Ervin csodás fordulatokban gazdag művét Lakatos János nívódíjas koreográfus formálja táncjátékká az író születésének 80., valamint halálának 10. évfordulóján.
Az előadást 8 éves kortól ajánljuk!

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Koreográfus | Lakatos János
Asszisztens | Kara Zsuzsanna
Dramaturg | Csepi Alexandra
Jelmez, díszlet | Győri Gabriella
Zene | zenei montázs
Művészeti vezető | Velekei László Harangozódíjas
Igazgató | Kiss János Kossuth-díjas, Érdemes művész

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Szegény Dzsoni és Arnika | Győri Balett | NTSz

Dzsoni egy szabad ember, „nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik”, senkihez és sehová sem kötődik. Mikor Szegény Dzsoni a Százarcú Boszorka elől menekülve lábát töri, Árnika királykisasszony rátalál, és a palotába viszi, hogy ott ápolja a fiút. S mint egy jó mesében, egymásba szeretnek, azonban – ahogy az az igazán jó mesékben lenni szokott – szerelmük beteljesülése elé számtalan akadály gördül.
A Kossuth-díjas Lázár Ervin csodás fordulatokban gazdag művét Lakatos János nívódíjas koreográfus formálja táncjátékká az író születésének 80., valamint halálának 10. évfordulóján.
Az előadást 8 éves kortól ajánljuk!

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Koreográfus | Lakatos János
Asszisztens | Kara Zsuzsanna
Dramaturg | Csepi Alexandra
Jelmez, díszlet | Győri Gabriella
Zene | zenei montázs
Művészeti vezető | Velekei László Harangozódíjas
Igazgató | Kiss János Kossuth-díjas, Érdemes művész

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

MAGYAR FLÓDNI | ZENÉS TÖRTÉNELEM- ÉS IRODALOMÓRA | KOVÁTS KRISZTA ÉS NYÁRY KRISZTIÁN ELŐADÁSA

Kováts Kriszta színésznő, énekes, és Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész – az Így szerettek ők, Igazi hősök, Merész magyarok című kötetek szerzője – írókat, költőket, zeneszerzőket, és hősöket idéznek meg dalban és prózában. Olyan művészeket, akikre méltán vagyunk, és lehetünk büszkék.

A diákok számára azért különleges élmény az előadás, mert az elhangzott történetek, kordokumentumok, és visszaemlékezések többnyire nem szerepelnek a tankönyvekben, így mindenképp olyan ismeretre tesznek szert az adott korszakról, amelyek gazdagítják tudásukat, szélesítik látásmódjukat, és felkelthetik érdeklődésüket az idézett művészek munkássága iránt.

A Magyar kultúra meghatározó íróiról, költőiről beszélünk, mint pl. Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Örkény István, Szerb Antal, Radnóti Miklós, akik mindnyájan magyarok voltak, de zsidó származásuk miatt többek sorsa tragikus véget ért.

A pesti vicc is a kultúránk része, ahogy az operettek (Csárdáskirálynő), a kuplék (Weisz Adél), a bárzenék és dalok (Seress Rezső), vagy a kabarék (Alfonzó), amely műfajok a legszomorúbb és legdrámaibb korszakban is jelen voltak, így a műsorban is fel-felvillannak.

A zsidó és magyar kultúra úgy olvad össze a műsorban, mint a flódni rétegei az ember nyelvén – elválaszthatatlanul.

A műsorról, annak irodalmi és történelmi vonatkozásairól a diákok közös beszélgetésen is részt vehetnek az előadás után a fellépő művészekkel.

Az előadás színpadra állítója a Hegyvidéki Önkormányzat, a MOM Kulturális Központ és az NKA támogatásával a Zsidó Művészeti Napok szervezője, a Kultúr Produkciós Iroda Nonprofit Kft.

A Magyar Flódni ősbemutatója a Zsidó Művészeti Napokon volt, 2016. június 4-én. 
 
A Zsidó Művészeti Napok (ZSIMÜ) 2017-ben, május 6 – május 14. között kerül megrendezésre Budapesten. A rendezvénysorozat a zsidó kultúrát nemcsak mint egyedi és unikális örökséget, hanem mint a magyar, az európai és a világkultúra élő, szerves részét hivatott bemutatni, magas színvonalú művészeti produkciók által. 

MAGYAR FLÓDNI – Kóstoltad már?

Dalszerzők: Schneider Zoltán, Wolf Péter

Szöveg: Fábri Péter, Örkény István, Radnóti Miklós

Asszisztens: Mudráninecz Éva
Grafika: Kováts Kristóf

Film: Weininger Gabriella

Világítás: Mudráninecz János

Látvány: Ruttka Andrea

Szerkesztő-rendező: Kováts Kriszta

Fotó: Vajda Tamás

 

kultprodiroda_logonka_logo_2012_rgb_kicsi-20140424160750 hv-onk-logo

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

BELVÁROSI BETYÁROK | AKUSZTIKUS KONCERT | GYEREKMOM

A játékos, irodalmi ihletésű dalszövegekre írt dalok átkalauzolják a gyerekeket különböző népek zenéin és olyan alapműfajokon, mint a magyar népzene, a bluegrass, a country vagy a reagge.

Dalaik legnagyobb varázsa, hogy egyszerre több irányba is működnek – a kicsiknek szóló, rengeteg humorral, nyelvi leleménnyel megírt szövegek olyan rejtett tartalmat is hordoznak, amelyek a felnőtt közönséget is megszólítják.

 

A zenekar tagjai:

Váray László B. – ének, gitár, guitalele, mandolin, doromb

Valastyán Tamás – ütőhangszerek, cajon, ének

A program után kézműves foglalkozás.

A kézműves foglalkozáson való részvétel díjtalan.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

BABAKONCERT

A gyermekek zenei fejlesztése nemcsak zenei tehetségük kibontakoztatását szolgálja, hanem a két agyfélteke harmonikus fejlődését is, ami által érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak, befogadóbbak lesznek az őket ért hatásokkal szemben.

Napjainkban egyre több kutatás foglalkozik gyermekeink korai zenei fejlesztésének hatásával. A magzat minden pillanatát áthatja édesanyja szívverésének lüktetése, járásának ritmusa. A gyermekek születésük után felismerik a még az anyaméhben hallott dallamokat, melyek megnyugtatják őket. A zenének, az éneklésnek, a ritmusnak meghatározó szerepe van a gyermekek személyiségfejlődésében. Az első életévekben történő zenei fejlesztés elősegíti a későbbi szabad zenei önkifejezést. Azok a gyermekek, akik szinte születésüktől kezdődően kapcsolatban állnak a zenével, más tevékenységekben is sikeresebbek lesznek, mint azok a társaik, akiket kevés zene vett körül.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
ápr
2017

Kiugrott a gombóc… | Veronaki Zenekar | GyerekMOM EXTRA 1.

A Gőgös Gúnár Gedeon című kötetet 1962-ben adta ki először a Móra Kiadó. Az első megjelenéstől a mai napig szülők, kisgyermekek és kisiskolások nemzedékei olvassák a művet. A kötet majdnem minden magyar család könyvespolcán fellelhető.

 

A Gőgös Gúnár Gedeon írónője Varga Katalin, Tarján Veronika nagymamája volt. A könyv Veronika számára valóságos, kézzel fogható családi kincs, amelynek segítségével kezdte el összefűzni a betűket, és tanult meg olvasni. Veronika már régen tervezte a mű feldolgozását, amely 2016-ban valósult meg a Libabál című albummal. Ezen a lemezen hallhatóak A Gőgös Gúnár Gedeon versei és meséi közül olyan kedvelt és ismert művek, mint a Süt a mama, a Gyuri kakas és a gyík, és a Libabál.

 

A nagy sikerű első album után, a Móra Music gondozásában jelenik meg a második, a Kiugrott a gombóc… című lemez, amely a zenei és irodalmi anyag folytatása. A zenéket Mogyoró Kornél és Fejér Simon Pál szerezte. A világzenei hangzásban a magyar és erdélyi népzenei elemek mellett fellelhető a balkáni, a blues, valamint a pop zene hangzásvilága. A közreműködők között szerepel vendégművészként Szokolay Dongó Balázs, aki unikális játékával teszi felejthetetlenné a muzsikát.

 

A generációkon átívelő értékmegőrzés jegyében Tarján Veronika, a Veronaki zenekar énekesnője és frontembere énekli el nagymamája, Varga Katalin költeményeit. Az énekesnő férje, Mogyoró Kornél és barátjuk Fejér Simon által komponált dalok különleges zenei utazásra hívnak bennünket.

 

A Móra Kiadónak és a Veronaki zenekarnak köszönhetően Varga Katalin írónő nem kevés humorral fűszerezett költeményeit muzsika formájában ismerhetik meg a mai gyerekek. A lemez és a mesekönyv kapcsolódásának üzenete: a felmenőink által ránk hagyományozott értékeket és tudást őrizzük kincsként, és ne felejtsük újra és újra csiszolni, hogy fényét még az utókor is csodálhassa!

 

A koncert után kézműves foglalkozás. A kézműves foglalkozáson való részvétel díjtalan.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
máj
2017

Kiugrott a gombóc… | Veronaki Zenekar | GyerekMOM EXTRA 2.

A Gőgös Gúnár Gedeon című kötetet 1962-ben adta ki először a Móra Kiadó. Az első megjelenéstől a mai napig szülők, kisgyermekek és kisiskolások nemzedékei olvassák a művet. A kötet majdnem minden magyar család könyvespolcán fellelhető.

 

A Gőgös Gúnár Gedeon írónője Varga Katalin, Tarján Veronika nagymamája volt. A könyv Veronika számára valóságos, kézzel fogható családi kincs, amelynek segítségével kezdte el összefűzni a betűket, és tanult meg olvasni. Veronika már régen tervezte a mű feldolgozását, amely 2016-ban valósult meg a Libabál című albummal. Ezen a lemezen hallhatóak A Gőgös Gúnár Gedeon versei és meséi közül olyan kedvelt és ismert művek, mint a Süt a mama, a Gyuri kakas és a gyík, és a Libabál.

 

A nagy sikerű első album után, a Móra Music gondozásában jelenik meg a második, a Kiugrott a gombóc… című lemez, amely a zenei és irodalmi anyag folytatása. A zenéket Mogyoró Kornél és Fejér Simon Pál szerezte. A világzenei hangzásban a magyar és erdélyi népzenei elemek mellett fellelhető a balkáni, a blues, valamint a pop zene hangzásvilága. A közreműködők között szerepel vendégművészként Szokolay Dongó Balázs, aki unikális játékával teszi felejthetetlenné a muzsikát.

 

A generációkon átívelő értékmegőrzés jegyében Tarján Veronika, a Veronaki zenekar énekesnője és frontembere énekli el nagymamája, Varga Katalin költeményeit. Az énekesnő férje, Mogyoró Kornél és barátjuk Fejér Simon által komponált dalok különleges zenei utazásra hívnak bennünket.

 

A Móra Kiadónak és a Veronaki zenekarnak köszönhetően Varga Katalin írónő nem kevés humorral fűszerezett költeményeit muzsika formájában ismerhetik meg a mai gyerekek. A lemez és a mesekönyv kapcsolódásának üzenete: a felmenőink által ránk hagyományozott értékeket és tudást őrizzük kincsként, és ne felejtsük újra és újra csiszolni, hogy fényét még az utókor is csodálhassa!

 

A koncert után kézműves foglalkozás. A kézműves foglalkozáson való részvétel díjtalan.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
máj
2017

BABAKONCERT

A gyermekek zenei fejlesztése nemcsak zenei tehetségük kibontakoztatását szolgálja, hanem a két agyfélteke harmonikus fejlődését is, ami által érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak, befogadóbbak lesznek az őket ért hatásokkal szemben.

Napjainkban egyre több kutatás foglalkozik gyermekeink korai zenei fejlesztésének hatásával. A magzat minden pillanatát áthatja édesanyja szívverésének lüktetése, járásának ritmusa. A gyermekek születésük után felismerik a még az anyaméhben hallott dallamokat, melyek megnyugtatják őket. A zenének, az éneklésnek, a ritmusnak meghatározó szerepe van a gyermekek személyiségfejlődésében. Az első életévekben történő zenei fejlesztés elősegíti a későbbi szabad zenei önkifejezést. Azok a gyermekek, akik szinte születésüktől kezdődően kapcsolatban állnak a zenével, más tevékenységekben is sikeresebbek lesznek, mint azok a társaik, akiket kevés zene vett körül.

A Babakoncert előadói a “Duo Clarino” tagjai:
Nagy Míra | zongora. Nagy Míra zenei tanulmányait a Budapesti és a Bécsi Zeneakadémián végezte, ahol zongoraművész-tanár diplomát szerzett.Jelenleg a Solti György Zeneiskola korrepetitor tanára és számos kamarazenei koncert fellépője.
Gudor Judit | klarinét. Gudor Judit a Pécsi Zeneművészeti Főiskolán és az Antwerpeni Királyi Konzervatóriumban végezte tanulmányait, ahol klarinétművész-tanár diplomát szerzett.Jelenleg a Solti György Zeneiskola tanára és a Váci Szimfonikus Zenekar tagja.
Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
máj
2017

BABAKONCERT

A gyermekek zenei fejlesztése nemcsak zenei tehetségük kibontakoztatását szolgálja, hanem a két agyfélteke harmonikus fejlődését is, ami által érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak, befogadóbbak lesznek az őket ért hatásokkal szemben.

Napjainkban egyre több kutatás foglalkozik gyermekeink korai zenei fejlesztésének hatásával. A magzat minden pillanatát áthatja édesanyja szívverésének lüktetése, járásának ritmusa. A gyermekek születésük után felismerik a még az anyaméhben hallott dallamokat, melyek megnyugtatják őket. A zenének, az éneklésnek, a ritmusnak meghatározó szerepe van a gyermekek személyiségfejlődésében. Az első életévekben történő zenei fejlesztés elősegíti a későbbi szabad zenei önkifejezést. Azok a gyermekek, akik szinte születésüktől kezdődően kapcsolatban állnak a zenével, más tevékenységekben is sikeresebbek lesznek, mint azok a társaik, akiket kevés zene vett körül.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
máj
2017

BABAKONCERT

A gyermekek zenei fejlesztése nemcsak zenei tehetségük kibontakoztatását szolgálja, hanem a két agyfélteke harmonikus fejlődését is, ami által érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak, befogadóbbak lesznek az őket ért hatásokkal szemben.

Napjainkban egyre több kutatás foglalkozik gyermekeink korai zenei fejlesztésének hatásával. A magzat minden pillanatát áthatja édesanyja szívverésének lüktetése, járásának ritmusa. A gyermekek születésük után felismerik a még az anyaméhben hallott dallamokat, melyek megnyugtatják őket. A zenének, az éneklésnek, a ritmusnak meghatározó szerepe van a gyermekek személyiségfejlődésében. Az első életévekben történő zenei fejlesztés elősegíti a későbbi szabad zenei önkifejezést. Azok a gyermekek, akik szinte születésüktől kezdődően kapcsolatban állnak a zenével, más tevékenységekben is sikeresebbek lesznek, mint azok a társaik, akiket kevés zene vett körül.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
Sze
2017

BABAKONCERT

A gyermekek zenei fejlesztése nemcsak zenei tehetségük kibontakoztatását szolgálja, hanem a két agyfélteke harmonikus fejlődését is, ami által érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak, befogadóbbak lesznek az őket ért hatásokkal szemben.

Napjainkban egyre több kutatás foglalkozik gyermekeink korai zenei fejlesztésének hatásával. A magzat minden pillanatát áthatja édesanyja szívverésének lüktetése, járásának ritmusa. A gyermekek születésük után felismerik a még az anyaméhben hallott dallamokat, melyek megnyugtatják őket. A zenének, az éneklésnek, a ritmusnak meghatározó szerepe van a gyermekek személyiségfejlődésében. Az első életévekben történő zenei fejlesztés elősegíti a későbbi szabad zenei önkifejezést. Azok a gyermekek, akik szinte születésüktől kezdődően kapcsolatban állnak a zenével, más tevékenységekben is sikeresebbek lesznek, mint azok a társaik, akiket kevés zene vett körül.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
okt
2017

BABAKONCERT

A gyermekek zenei fejlesztése nemcsak zenei tehetségük kibontakoztatását szolgálja, hanem a két agyfélteke harmonikus fejlődését is, ami által érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak, befogadóbbak lesznek az őket ért hatásokkal szemben.

Napjainkban egyre több kutatás foglalkozik gyermekeink korai zenei fejlesztésének hatásával. A magzat minden pillanatát áthatja édesanyja szívverésének lüktetése, járásának ritmusa. A gyermekek születésük után felismerik a még az anyaméhben hallott dallamokat, melyek megnyugtatják őket. A zenének, az éneklésnek, a ritmusnak meghatározó szerepe van a gyermekek személyiségfejlődésében. Az első életévekben történő zenei fejlesztés elősegíti a későbbi szabad zenei önkifejezést. Azok a gyermekek, akik szinte születésüktől kezdődően kapcsolatban állnak a zenével, más tevékenységekben is sikeresebbek lesznek, mint azok a társaik, akiket kevés zene vett körül.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
nov
2017

BABAKONCERT

A gyermekek zenei fejlesztése nemcsak zenei tehetségük kibontakoztatását szolgálja, hanem a két agyfélteke harmonikus fejlődését is, ami által érzékennyé, kreatívvá, kitartóvá, fegyelmezetté, intelligensebbekké válnak, befogadóbbak lesznek az őket ért hatásokkal szemben.

Napjainkban egyre több kutatás foglalkozik gyermekeink korai zenei fejlesztésének hatásával. A magzat minden pillanatát áthatja édesanyja szívverésének lüktetése, járásának ritmusa. A gyermekek születésük után felismerik a még az anyaméhben hallott dallamokat, melyek megnyugtatják őket. A zenének, az éneklésnek, a ritmusnak meghatározó szerepe van a gyermekek személyiségfejlődésében. Az első életévekben történő zenei fejlesztés elősegíti a későbbi szabad zenei önkifejezést. Azok a gyermekek, akik szinte születésüktől kezdődően kapcsolatban állnak a zenével, más tevékenységekben is sikeresebbek lesznek, mint azok a társaik, akiket kevés zene vett körül.

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterPin on PinterestPrint this pageEmail this to someone
Részletek
dec
2017